Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - APRÓ ERZSÉBET: „Szabadkai városházák” A Szabadkai Történelmi Levéltár kiállítása Magyarországon

H írek ni. A bontás és az építkezés alatt a polgármesteri hivatal irodáit a közeli Damjanics utcai iskolába költöztették, a közgyűlést pedig, a „Pest Szálloda" (azaz a színház) nagytermében tartották. Mamuzsics Mátyás és Bíró Károly polgármesterek „Szabadka két nagy építője" néven is ismertek. Mamuzsics polgármester építésze Macskovics Titus% Bíró Károlyé Váli Gyula építész volt. Az új városháza felépítésére kiírt pályázatot Nagy Ferenc és Kladek Lukács vállalkozók nyerték meg, akik Komor Marcellal és Jakab Dezsővel együtt már felépítették a szabadkai zsinagógát. A városháza épülete 1910-re már állt, de a belső munkálatok még zajlottak, amikor az 1911. július 9-ei földrengés ( éppen 100 éve) Szabadkát is megrázta, ám a városháza épületében nem keletkezett kár. Az épület ünnepélyes átadására 1912-ben Bíró Károly polgármester ideje alatt került sor, amikor az épület belsőépítészed munkálatai és berendezése is elészültek, s a hivatali helyiségek is készen álltak a közigazgatási munka megkezdésére. Az ünnepi közgyűlést a díszteremben tartották 1912. augusztus 15-én, a városháza ünnepélyes átadására, a „felavató díszközgyűlésre" pedig nagyszabású ünnepséget szerveztek 1912. szeptember 15-ére. Az ünnepi szertartás minden részletét nagyon aprólékosan és pontosan megtervezték, és „előre megállapított rendelkezés szerint" zajlottak az események. Meghívott volt a kormányelnök, az államtitkár, a miniszterek és 26 polgármester, köztük Budapesté is. A vendégeket a kalocsai érsek, a főispán, a polgármester, a főkapitány és a képviselők, a törvényhatóság tisztviselői és igen „előkelő közönség" fogadta. Az ünnepségre monográfiát is készítettek a városházáról, amely így kezdődik: „Szabadka szépet álmodott." Ekkor ez a városháza volt a legmagasabb és legtágasabb építmény a városban. Magassága 76 méter, hosszúsága 105, szélessége 55 m. Zsolnay kerámia díszíti az épületet kívül és belül, a tetőn, az oldalfalon, az ablakok felett, a főbejáratnál, s a lépcsőn. A főbejárat feletti ablakokon az 1828-as és az új épületet is megörökítették. A főbejárat lépcsőfordulójánál a falon látható a turulmadár és a holló, csőrében gyűrűvel. A díszterem ablakait Róth Miksa és Nagy Sándor vitrázsai díszítik. A terem bal oldali falán Hunyadi János, Werbőczy és II. Rákóczi Ferenc arcképe, a központi falon balról Árpád fejedelem, Szent István és Szent László királyok alakja látható, középen Ferenc József császár és Mária Terézia királynő, két oldalukon az apródok Magyarország illetve Szabadka címerét tartják. Jobbról Corvin Mátyás, Nagy Lajos és Könyves Kálmán királyok alakja látható. A jobb oldali fal ablakait pedig, Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos arcképe díszíti. A mennyezeten, a nagy rozetta körüli négyszög oldalain lévő címerek a díszterem 1991. évi restaurálása óta, már eredeti helyükön, alakjukban és színükben pompáznak. Az épületet 1967-ben nyilvánították műemlékké, és a Kultúra Székháza lett, éppen azzal egy időben, amikor felépítették a sorrendben negyedik és legmagasabb torony nélküli sokemeletes, legújabb városházát, a főút mellett, a vasútállomáshoz közeli telken. A város vezetőinek felelős gondolkodására és magatartására is következtethetünk abból, hogy mind a három épületben a kor követelményeinek megfelelően levéltárat is kialakítottak. A most 100 éves épületben, a 3. emeleten építették és rendezték be a város levéltárát, ahol ma a Szabadkai Történelmi Levéltár működik, de már nemcsak Szabadka város és környéke településeinek iratait őrzi, hanem az illetékességébe tartozó Topolya és Kishegyes községek, települési önkormányzatok és más szervek dokumentumait is. Gratulálok a Szabadkai Városházák c. kiállítás megrendezéséért, a válogatásért, a kivitelezésért, a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért a levéltárak vezetőinek, munkatársainak és a kiállításrendező csoportoknak! A kiállítási anyag témája, gazdag tartalma és esztétikus kivitelezése a látogatóknak szép élményt nyújt. További városok, megyeszékhelyek és levéltáraik szervezésében még újabb kiállításokat és sok látogatót kívánok, mind a kiállításon, mind Szabadkán! 70