Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - ERŐS KRISZTINA: Fára József főlevéltárnok emlékezete Tudományos emlékülés a Zala Megyei Levéltárban

H írek a 18. századi parasztmozgalmakat feltáró munkaközösségnek. Munkássága három fő területre terjedt ki: 1. részvétele az iratok megőrzésére és selejtezésére vonatkozó rendeletek és utasítások megalkotásában, a selejtezések ellenőrzésében, az irattári és levéltári selejtezések ügyeinek intézésében; 2. közreműködött az anyakönyvi ügy levéltári vonatkozásainak rendezésében; 3. levéltári szabályzatok készítése. Az 1952-ben róla készült jelentésben nagy szakmai tapasztalatát, aprólékos munkáját, nagy teherbírását emelték ki, ennek ellenére 1953 nyarán nem szakmai, hanem politikai okokból távolították el Fárát a LOK-ból. Előkerült ugyanis 1923-ból a zalaegerszegi EME-tagságot bizonyító irat. Borsa Iván, Fára felettese, vizsgálatot rendelt az ügyben, és kiderült, hogy annak idején Fára Pehm (Mindszenty) Józseffel is jó kapcsolatot ápolt. Fára nem tagadott, és önként kérte felmentését. 1953tól aztán a Gábor Áron Vasöntő- és Gépgyár adminisztratív dolgozója lett (csekély nyugdíja miatt kellett dolgoznia), majd 1956 őszén, bízva az enyhébb politikai légkörben, újra állást akart vállalni a levéltári szférában, ennek érdekében három beadványt is írt, eredménytelenül. Fára élete végéig dolgozott egy selejtezésről szóló tanulmányán, de befejezni nem tudta, 1958. július 12-én hunyt el. A konferencia dr. Gyimesi Endre elnök szavaival zárult, aki kiemelte, hogy értékes előadások hangzottak el egy valódi polihisztor tudósról, aki élete végéig nagy szakértelemmel és odaadással végezte levéltárosi munkáját. Zárszóként Molnár András levéltár-igazgató bejelentette, hogy a jövő évben a Zala Megyei Levéltár önálló kötetben tervezi megjelentetni a konferencián elhangzott előadásokat. Erős Krisztina Interneten kereshetők a második világháború hősi halottai A honlap jelenleg több mint 70 ezer, a második világháború keleti hadműveleti területén és a történelmi Magyarország területén elesett hősi halottunk — korabeli nyilvántartásokra épülő — adatát tartalmazza. Az oldal különlegessége, hogy a részletek mellett feltűnnek a - HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében található — korabeli veszteségi kartonok is, amelyet a háború alatt a HM 22. (veszteségi) osztálya állított ki az elesett személyről, alakulatának jelentése alapján. A karton első oldalán a személyes és katonai adatok, valamint a veszteség jellege, ideje és az eltemetés helye és időpontja olvashatók. A lap hátoldalán a halálozás okát találjuk, néha fásult szűkszavúsággal (pl. fejlövés, aknarobbanás) más esetben szívbemarkoló alapossággal. Az oldalon a veszteségi kartonokon túlmenően azokat a gránittáblákat is megtekinthetjük, amelyeket az egykori doni hadműveleti területen létesített rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temetőben helyeztek el. A katonatemetőbe tíz év alatt több mint 19 ezer hősi halottunkat temették át, akik közül a kutatások alapján mintegy 12 ezer elesett nevét sikerült beazonosítani. A keresőben az adott személy adatai mellett az a tábla látható, amelyre az eredeti eltemetés helyét, nevét, rendfokozatát, születési és halálozási idejét felvésték. 67