Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - KOMLÓSI-GERA ZSÓFIA-SZERÉNYI ILDIKÓ: Európai levéltári vezetők tanácskozása Budapesten

H írek fenntartható együttműködés kialakítása más kulturális területekkel, majd ennek eredményeként juthatunk el a felhasználók új csoportjaihoz. Prüt Pirsko (Észtország) paradigmaváltásról és a levéltári anyag használatának lényegi változásáról beszélt. Beszámolt az első kezdeményezésről, a 2004-ben megnyitott online központi katalógusról (AIS), amely 8,7 millió hozzáférhető adattal gazdagította a levéltár webes gyűjteményét. Szót ejtett a 2005-ben elkészült levéltári portálról, amely elsősorban genealógiai témájú online forrásgyűjteményként (6,3 millió felvétel) teljesítette az egyre növekvő kutatói igényeket. Alapjaiban változtatta meg az észt társadalom levéltári anyaghoz jutásának lehetőségeit a 2009-ben átadott virtuális kutatóterem, ami gyors információ hozzáférést tesz lehetővé a kutatók számára, segíti a segédletek és az adatbázisok használatát, a másolatok megrendelését és a konzultációt a levéltárosokkal. Megdöbbentő statisztikaként említette, hogy a levéltár felhasználóinak 90%-a a virtuális kutatóteremben kutat, és minden ötvenedik észt felnőtt a rendszer regisztrált használója. Összegezte a jelenség levéltárra gyakorolt hatását is: rövidített nyitva tartás, kutatótermek megszüntetése, a levéltári munka súlypontjainak megváltozása. Szemlélete szerint a levéltár és használója közötti egyoldalú, passzív viszonyt felváltotta az egymásra kölcsönösen ható, partneri viszony. A digitalizált levéltári anyag kezelésének, leírásának és közzétételének lehetőségeiről Stjepan Cosic és Vlatka Lemic (Horvátország) tartott előadást, akik a Horvát Nemzeti Levéltár ARHINET rendszerét mutatták be. Beszámoltak arról, hogy az ARHINET több mint egy millió adategységével egy olyan hatékony és felhasználóbarát rendszer, amely nemcsak a felhasználók számára teszi lehetővé az adatbázisok-katalógusok használatát (nyitott rész), hanem segíti a levéltárosokat a levéltári anyag gyűjtésében, feldolgozásában, kezelésében és közzétételében (védett rész). Ismertették, hogy a digitális képállomány alapját a legjelentősebb és a leggyakrabban kutatott iratok jelentik. A program 2008-ban része lett az E-Horvátország programnak, 2009-ben pedig elnyerte a „Good Practice Label 2009" címet. Martin Berendse (Hollandia, az ICA elnöke) előadásában arra kérte az EBNA (Európai Levéltári Vezetők Bizottsága) résztvevőit, hogy hozzanak döntést az európai levéltárak jövőbeni együttműködésével kapcsolatban, és határozzák meg, milyen irányvonalat képviseljenek az európai digitalizálási folyamatok és az adatbázisokhoz való hozzáférés lehetőségeiről. Rámutatott az Európai Bizottság és az európai levéltárak által képviselt érdekek és értékek azonosságaira és különbségeire. Európa úgy döntött, a digitalizálási tevékenység tekintetében az Europeana az irányadó. A levéltárosoknak megvan a lehetőségük arra, hogy valamilyen formában csatlakozzanak ehhez a rendszerhez, ugyanakkor az előadó fontosnak tartotta azt is, hogy a résztvevők egy jobb rendszer kifejlesztésén dolgozzanak, amelyben érvényesíteni tudják saját érdekeiket. Kiemelte a jelenleg 17 levéltár közreműködésével és öt európai levéltár vezetésével működő APEnet (Eu projekt fontosságát, jelezve, hogy a vállalkozás 2011 végéig él, és konkrét működési tervvel rendelkezik. Javaslatában háromirányú megoldási folyamatot vázolt, amelynek első pontja az EBNA-n részt vevő nemzeti levéltárak vezetői által adott válasz megfogalmazása volt a Committee des Sages (Bölcsek Tanácsa)

5 jelentésére. Második lépésként az új APEnet projekt folyamatos infrastrukturális fejlesztései mellett az Europeanával való kapcsolattartás erősítését, valamint egy APEnet Alap(ítvány) létrehozását szorgalmazta.

6 A lehetséges harmadik lépésként a résztvevők által létrehozandó, a tagok együttes erőfeszítésén és felelősségén alapuló Európai Levéltári Konzorcium/Európai Levéltári Alap megteremtésének fontosságát emelte ki. Az érdekes, számos hozzászólást kiváltó vita elsősorban Martin Berendse prezentációjában felvetett kérdéseket, az Europeana és az APEnet viszonyát, lehetőségeit taglalta. A hozzászólásokat Jussi Nuorteva indította el, aki hangsúlyozta a levéltárak együttműködésének fontosságát. (A könyvtárak aktívabban vettek részt a közös digitalizálási munkában, mint a levéltárak.) A szűkös források miatt alapvető fontosságú, hogy a levéltárak ne foglalkozzanak olyan feladatokkal, amelyeket már más, lényegesen jelentősebb erőforrásokkal rendelkező résztvevők megcéloztak. A levéltáraknak fel kell ismerniük a felhasználói igényeket, s tisztán kell látniuk azt is, hogy pontosan kik az a levéltári anyag elsődleges felhasználói, és milyen formában hasznosítják azt. Martin Berendse nehézségként emelte ki Európa széttagoltságát, mivel a különböző országok eltérő jogi háttérrel 5 Elisabeth Niggemann, Jacques de Decker, Maurice Le'iy. A témáról szóló beszámolónkat lásd később! 6 Ez a célkitűzés az APEX előterjesztésben is megjelenik. Az Európai Nemzeti Levéltárak Alapítvány a portál további fejlesztését koordinálja, innovációját és fenntarthatóságát biztosítja majd. 52