Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - KOMLÓSI-GERA ZSÓFIA-SZERÉNYI ILDIKÓ: Európai levéltári vezetők tanácskozása Budapesten

H írek Az EBNA budapesti ülése Az EBNA (honlap: www.ebna.eu) fóruma 1999-es megalakulása óta egyre fontosabbá válik az európai levéltári életben. A digitalizáció térnyerésével nyilvánvalóvá vált, hogy az európai levéltáraknak szükségük van egy olyan, erős partnerségi viszonyon alapuló formációra, amelyben az európai levéltárak legfőbb döntéshozói delegáltként vehetnek részt. Ezért az évente két alkalommal, mindig az unió elnökségét adó országban megrendezett találkozókon olyan szakmapolitikai és stratégiai kérdéseket vitatnak meg, tesznek rájuk vonatkozó konkrét javaslatokat, és tűznek ki velük kapcsolatos irányelveket, amelyekhez a térség országai egységesen alkalmazkodni tudnak. Az Európai Bizottság (EB) által nem bejegyzett EBNA, nem rendelkezik adminisztrációs-pénzügyi infrastruktúrával, mégis elismert a szerepe: szakmai ajánlásokat tesz, és javaslatokat nyújt be a bizottsághoz. Több problémát vet fel az EBNA-nak, a 2006-ban — részben közreműködésének köszönhetően - felállított EAG-hoz való viszonya, hiszen a két szakmai szervezet között több tekintetben is (például kompetencia, működés, tagok) nagy az átfedés. A budapesti konferencia szervezői ennek áthidalására az EBNA és az EAG számára közös üléseket szerveztek. Az EBNA (2011. május 10-11.) és EAG (2011. május 11.) konferenciákra az EU-tagállamok, az Európai Bizottság és a nemzetközi szakmai szervezetek (Nemzetközi Levéltári Tanács — International Council on Archives [ICA], European Regional Branch [ICA-EURBICA], az NLT Európai Regionális Részlege) képviselőin kívül Horvátország, Izland, Macedónia, Norvégia, Svájc nemzeti levéltárainak vezető szakemberei kaptak meghívást. A MOL külön meghívta a szerb és az ukrán levéltárügy képviselőit, ők azonban nem tudtak részt venni a konferencián. A többi meghívott ország közül csak az Egyesült Királyság, Izland és Ausztria delegáltja maradt távol. A két rendezvényen összesen 63 külföldi vendég vett részt. A hagyományoknak megfelelően az EBNA konferencia szakmai programját két napig tartott, és öt nagyobb ülésszakra oszlott. A konferencia napirendjét meghatározó írásos vitaanyag már tükrözte a konferencia tematikáját. Az első napon először a vendéglátók a magyar levéltárügyet mutatták be („

National Portfolio", A nemzeti levéltárak portfóliája s%ekáó). Ezt követően a konferencia a levéltárak megváltozott társadalmi szerepével, és - ezzel összefüggésben - kommunikációjával foglalkozott („Communicating Archives", Nyitott levéltár szekció). A résztvevők végül a közadatokhoz való hozzáférés kérdéseit boncolgatták, s eközben érintették a téma törvényi és etikai hátterét is („Rethinking Access", A hozzáférés a levéltári anyagokhoz). A második nap az állományvédelem („Preservation")

2 feladatait vitatták meg, továbbá bemutatták a DLM Forum szervezet legújabb fejlesztéseinek (DLM Forum és Moreq 2010) egységeit. Befejezésül az Új Reneszánsz Riport (The New Rennaissance report, Adoption of the reply from the archives) jelentésre készített levéltári válaszokat, véleményeket vitatták meg. Az első napon tartott plenáris üléseken az EBNA hivatalos tagjai vehettek részt, a második napra az EAG szakemberei is meghívást kaptak. Az EBNA budapesti ülésének résztvevőit Reisz T. Csaba főigazgató köszöntötte, ezt követően Dr. Réthelyi Miklós miniszter (Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) üdvözlő beszéde nyitotta meg a konferenciát. A miniszter bevezető szavaiban a 21. századi információáramlást az egyik mitológiai alvilági folyó, a Léthé sodrásához hasonlította, felvetve az esetleges szabályozás, illetve korlátozás lehetőségét is. A levéltárak új kihívásai között első helyen említette a modernizáció egyik legfontosabb hozadékát, a hagyományos papíralapú ügyintézésről az elektronikus dokumentálásra való áttérést, és az ily módon keletkezett iratok megőrzésének problematikáját. Hangsúlyozta a levéltári területen is alkalmazandó „nyílt koordinációs módszer" elvét, amelyet más kulturális területen az EU sikeresen használ. A Kultúráért Felelős Államtitkárság életre hívta a Digitalizálási Főosztályt, hogy segítse a honi digitalizálási eredmények integrációját a nemzetközi tudásbázisokhoz. Réthelyi Miklós beszédében áttekintést adott a problémakör magyar megoldásairól, így az e-Levéltár projektről, és elismerőleg nyilatkozott a MOL legjelentősebb eredményeiről is, az 1526 előtti oklevelek és a Hungarikaanyag digitalizálásáról, valamint térítésmentes közzétételéről. 2 A Preservation ülésszak referátumait az EHC szakemberei tartották. Lásd erről a Levéltári Szemle 2011. 2. számában (105—108.) Körmendy Lajos beszámolóját! 49