Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - HARASZTI VIKTOR: A csődtörvény 20 éve - levéltári szemszögből
Haraszt i Viktor Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helyes az arra alapított jogi döntése is. A kifogást előterjesztő hitelező fellebbezésében olyan tényre vagy jogi érvre nem hivatkozott, amely a végzés megváltoztatására alkalmas lenne. Téves a fellebbezésnek az az állítása, hogy a felszámoló 1620fm irat selejtezéséről és ugyanilyen mennyiségű irat őrzéséről állított ki számlát. Az 1994. július 28-án kiállított 2. számú számla ugyanis 4850 iratfolyóméter anyag rendezéséről szól, míg az 1994. október 11-én kiállított 8. sorszámú számla 1620fm irattárolás ellenértékét tartalmazna. A megbízási szerződésből pedig kitűnik, hogy a felszámoló az irattári anyag szabályszerű rendezéséért a díjat 1400 Ft+áfa/iratfolyóméterben határolta meg míg az iratanyagok tárolási díja évi 2400 Ft+áfa/ iratfolyóméter. Fhhez képest a fellebbezésben hivatkozott 8000 Ft folyóméterenkénti és évenkénti díjazásra utalás tévedésen alapul. A felszámoló által beszerzett igazolások hitelességét a hitelező indokolatlanul vonja kétségbe. A vonatkozó okiratokat cégszerű aláírással az ilyen igazolás, illetve tájékoztatás kiadására jogosult személyek (igazgató, igazgató-helyettes, illetve vezérigazgató és ügyvezető igazgató) adták. Az igazolások tartalmából az is kitűnik, hogy általában 10 éves őrzési időt célszerű számítani. A közölt iratőrzési, illetve -kezelési díjak általában jelentősen meghaladták a megbízási szerződésben az adós gazdálkodó szervezetfelszámolója által elfogadott díjakat. Az elsőfokú bíróság arra is helyesen következtetett, hogy az átlag 8 évben meghatározott őrzési időt sem lehet alappal kifogásolni. A kifogásban hivatkozott adóügyeken kívül - mely iratok őrzési ideje 5 év - az adós gazdálkodó szervezetnél más, lényegesen hosszabb selejtezési idejű iratok is keletkeztek. Az állami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről szóló 4511958. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az adós gazdálkodó szervezetre is vonatkoznak. E rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a szabályozás során a jelen rendelet 2-10. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell gondoskodni a politikai, tudományos (történeti), kulturális, gazdasági jelentőségű, továbbá a folyamatos ügyintézéshez hosszabb ideig szükséges iratok őrzéséről és selejtezéséről. A 4. § (1) bekezdése szerint a jegyzékbe felvett iratfajták irattári őrzési idejét a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői határoznák meg az őrlési idő azonban az iratok keletkezésétől számított 10 évnél rövidebb nem lehet. Mindezeket is figyelembe véve az egységesen 8 évben meghatározott őrzési idő nem jogellenes, ezért az elsőfokú bíróság kifogást elutasító végzése a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján helyes. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság 2. Fpk. 142/1991. s^ - Legf. Bír. Fpk. VI. 31.819/1995. s Z.) 36
