Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - MEMENTÓ - HERCZEG MIHÁLY (VARSÁNYI ATTILA)

MEMENTÓ HERCZEG MIHÁLY (1926-2011) 2011. augusztus 21-én, életének 85. esztendejében elhunyt Herczeg Mihály nyugalmazott hódmezővásárhelyi fióklevéltár-vezető, a város helytörténeti és kulturális életének megkerülheteden, már életében legendává nemesült alakja. Herczeg Mihály, vagy ahogy tisztelői ismerték, Miska bácsi 1926. szeptember 18-án született Békéssámson községben, élete és pályafutása azonban szinte teljes egészében Hódmezővásárhely városához kötötte. A helyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd a szegedi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán szerzett biológia—földrajz-gyakorlati oktatás szakon általános iskolai tanári oklevelet. Hosszú ideig tanítóként dolgozott Vásárhely kül- és belterületén, szívéhez talán a legközelebb a csomorkányi külterületi iskolában eltöltött időszaka állt. A Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltárába viszonylag későn, 1976-ban került, negyedszázadnyi tanítóskodást odahagyva ő lett az intézmény vezetője, s e minőségében a legújabb kori vásárhelyi hely történetírás egyik motorja. Rengeteg hódmezővásárhelyi témával foglalkozott, történetivel, történeti földrajzival és néprajzival egyaránt. Sokoldalú érdeklődését több száz tanulmány és cikk bizonyítja, önálló kötetei: A hódmezővásárhelyi határ kialakulásának vázlatos története (Csongrád megyei könyvtári füzetek sorozat, 1974), A vásárhelyi leventék háborús kálváriája (közreadó, Tanulmányok Csongrád megye történetéből sorozat, 1990), A gróf Károlyi család hódmezővásárhelyi uradalma a 19-20. században (1994), Válságos évek: Vásárhelyi dokumentumok Szántó Kovács korából, 1892— 1895 (Vásárhelyi téka sorozat, 1997), Az uradalom épületei Hódmezővásárhelyen (1998), Hódmezővásárhelyi parasztételek (Vásárhelyi téka sorozat, Í994), Mártély (Kruzslicz István Gáborral közösen, Száz magyar falu könyvesháza sorozat, 2000), Pálinkafőzés Hódmezővásárhelyen (2005). Levéltárosként, majd nyugdíjazása után helytörténeti kutatóként szinte egyszemélyben testesítette meg a Csongrád Megyei I^evéltár, e szerteágazó intézmény mégis örök és eltéphetetlen egységét. Elsősorban hódmezővásárhelyi levéltáros volt ugyan, de kutatásai, előadásai, a helytörténeti és kulturális rendezvényeken való részvétele rendszeres látogatójává tette a szegedi, szentesi, makói és csongrádi levéltáraknak is. Nem véletlen, hogy amikor egy másik egykori legendás megyei levéltárosról, Oltvai Ferencről elnevezett díjat első alkalommal - 2006-ban — adta át a Csongrád Megyei Levéltár vezetése, a választás egyhangúlag esett az akkor 80 esztendős Miska bácsira. A hódmezővásárhelyi helytörténet művelői csak köszönetet mondhatnak neki életművéért, és azért a gyakran felbecsülhetetlen értékű segítségért, amit mindig megkaptak, amikor hozzá fordultak tanácsért, iránymutatásért. Segítőkészen, önzedenül bátorította a fiatal, pályájuk elején járó zöldfülűeket, a szakmai féltékenység pedig olyannyira távol állt tőle, hog)' talán még akkor is félreállt, amikor nem kellett volna. Az utódok feladata immár tovább őrizni a lángot, és bár személyiségéhez illően csendes távozása fájó, egyben betölthetetlen űrt hagy maga után, papírra vetett életműve velünk marad, s megkerülhetetlen forrása lesz a jövőben is azoknak, akik akár Hódmezővásárhely mezőgazdasága, akár a Károlyi-uradalom története, akár bármelyik más, Miska bácsi szívéhez oly' közel álló témában kutatásokat kezdenek. Az éppen 2011-ben 20 esztendős Szeremlei Társaság pedig eddigi legnagyobb veszteségét szenvedte el alapító elnöke, Herczeg Mihály távozásával. Ritkán kerül szóba a Szeremlei Társaság égi tagozatának sajnos egyre illusztrisabb névsora. A Lőkös Imre, Kárász József, Felletár Béla, Böszörményi Ede, Rapcsák András, Rózsa Gábor, Katona Lajos és Dömötör |ános fémjelezte égi tagozat, most soha nem látott erősítést kapott az elnök úr megérkezésével, hogy immár odafönt írják tovább közösen e nagyszerű alföldi város történelmét. Herczeg Mihály, igazgató űr, elnök úr, Miska bácsi: nyugodj békében! Varsányi Attila 13