Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - HÍREK - KENYERES ISTVÁN: Beszámoló a 8. európai digitális archiválási konferenciáról

Hírek SIARD neve is. A SIARD törekszik a táblák tartalmának és azok kapcsolatának megőrzésére. Az archiválási folyamat végén egy SIARD ZIP fájl jön létre (ZIP64 szabvány), libben xml fáj­lok írják le az adatbázis metaadatait és tartalmát (primér adatait). Előadásában a SIARD Suite használatát is bemutatta. A SI ARD Suite egy Java (|ava 1.5) környezetben futó alkalmazás, fut Windows, Mac, Linux operációs rendszerek alatt is. A jelenleg kezelt formátumai: Oracle, MS SQL, MS Access. A szoftvert le lehet tölteni a Svájci Levéltár honlapjáról. Ugyan a 4. szekcióban hangzott el a következő két prezentáció, ám tartalmukat tekintve az e-levéltári témakörbe tartoznak. Felix Akeret (Scope solution ag) „Mytos »Open Archival Information System« (OAIS) — »Turn key« Ansätze für die OAIS konforme digitale Langezeitarchivierung" című workshop prezentációja során bemutatta scopearchiv „turn key" megoldását. A prezentáció során a közel 60 európai levéltár által használt scope archiv 5.0-ás verzióján keresztül tárta a hallgatóság elé az OAIS ingest folyamatát, közben demonstrálta, hog}' más alkalmazásokkal is együtt tud működni e folyamat során: a szintén svájci documill in­gest fejlesztésével. A 4. témakör főelőadói között szintén szerepelt Felix Akeret „Digitale und hybride Archivierungsstrategien und deren Auswirkung auf das Archiv und deren zukünftige Benutzer" című előadásával, amelyben a jelenlegi egyik legnagyobb levéltári szoftver problema­tikával foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy sok levéltár rendelkezik saját nyilvántartó szoftver­rel (Archival Information System = AIS), ilyeneket a piacról is be lehet szerezni. Ugyanakkor párhuzamosan fejlesztettek ki elektronikus archiválást szolgáló megoldásokat, amelyek nincse­nek összekapcsolva a hagyományos levéltári leírásokat tartalmazó AIS-okkal. Szerinte a levéltá­raknak olyan hibrid szoftverekre van szükségük, amelyek egyaránt támogatják a hagyományos levéltári feldolgozómunkát és az elektronikus archiválást. A 2. szekcióban került sor Urs Gerber (Swisstopo) „Archivierung von Geodäten - Wass für eine Herausforderung!" előadására, amely a térinformatikai (GIS) adatok archiválásának problematikáját mutatta be. Svájcban törvény írja elő 2006-tól a geoadatok levéltári archiválását. A svájciak terveznek egy GEO-SIP-et, ami xml alapú. A SIP-nek van ID-ja, egy header-je a metaadatokkal xml-ben és egy tartalma (content) a primér adatokkal, szintén xml-ben. A geo­priméradatok archiválásra alkalmas formátumok szerintük: GML, INTERLIS, Arc/Info ASCII GRID, Geo Tiff, shapeftle. A svájciak dolgoznak a problémán, a SIP javaslatuk nem végleges. Az e-levéltári szekcióban hangzott el S^atucsek Zoltán (MOL) „The advantage of latecomers" címmel a magyarországi e-levéltári projekt bemutatója is. A 4. témakörben (Online Access) elhangzott, valóban a témához tartozó előadások egy része — mint már említettük — nem ide valók voltak és sok meglehetősen átgondolatlan, vagy még csak tervezési szakaszban lévő projekt bemutatóját lehetett látni, ugyanakkor voltak figye­lemre méltó előadások is. Az ilyen jellegű prezentációk közé lehet sorolni Albina Mosácka (Department of Cartography of the Institute of Geodesy and Cartography, Warsaw) - Marek Markee (Polska.pl portál) „How to access the digital heritage using an online map?" című elő­adását is. A varsói Geodéziai és Kartográfiai Intézet, valamint az akadémiai Kutató és Akadé­miai Komputer Hálózat (polska.pl portál) valamint a Wroclawi Egyetem együttműködésében létrejött kutatási projekt a GIS eszközök használatával levéltári történeti térképek és iratok, fo­tók digitalizálásával és geo-infromációk hozzárendelésével térinformatikai rendszert hoztak lét­re. A rendszerben négy nagyobb városra vonatkozóan lehet elérni információkat, iratokat és képeket elérni. A dokumentumokat a bennük szereplő földrajzi adathoz igyekeznek kötni (pl. egy várostérképet az adott városhoz, egy hídvám-privilégiumot az adott település hídjához stb.) A látványos megjelenítésű projekt igen kevés dokumentumot tartalmaz, kérdésre adott vála­szukban az előadók mindössze 600 dokumentum elérhetőségéről beszéltek. Az adatokat csak hely szerint lehet keresni, a digitalizált iratok megjelenítése is eléggé nehézkes (http://www.geoheritage. polska.pl/). 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom