Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - KERESZTES CSABA: A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán

A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán A tizedesek által beléptetett tagok belépési nyilatkozatait a körzeti és községi titkárok sor­számozták, „hogy később ellenőrizhessék, melyik tizedes nem hozta el a maga belépési nyilat­kozatát". Ha valakit a tizedes nem tudott beszervezni, azt felettese kereste fel kötelező jelleggel, ugyanezen agitációs célból, és ha ő is sikertelenül járt, akkor a körzet-, illetve a községi pártve­zető. Mind a tizedesekről, mind pedig a tizedesek által beszervezettekről a titkároknak nyilván­tartás kellett vezetniük. A szervezetek belső életét is pontosan meghatározták. A híradó szakaszok és az ifjúsági csoportok hírszolgálati és rendezvénybiztosítási feladatokat láttak el, valamint a propaganda­munkában is részt kaptak, és rájuk hárult a pártgyűlések szervezésének lebonyolítása. 1 8 Az országos pártvezető által kinevezett községi pártvezető (az elnök) állt a szervezet élén. Az útmutató szerint „ő a szervezeti élet irányítója. Éber figyelemmel kíséri minden tisztségvise­lő munkáját, és ha bármelyiknél mulasztást tapasztal, egyszeri figyelmeztetés után, azonnal fel­menti, és helyére ugyanakkor mást állít". A pártvezető-elnök döntött a tagdíjakról, pénzösszeget csak ő utalványozhatott és a pártösszejöveteleket is az ő utasítására hívták össze. Feladatául szabták, hogy lehetőleg hetente egyszer pártértekezletet tartson, az alá tartozó szervezeti veze­tők részvételével. A pártvezetőség egyben fegyelmi hatóságként is szerepelt. Olyan kisebb köz­ség esetén, ahol nem volt nagy számú szervező (50-60 fő), lehetőleg hetenként kellett tartania szervezői értekezletet. Nagyobb helyeken (4—5000 választó esetén) ezt a feladatot a körzetveze­tők látták el. Képviselőtestületi ülések előtt is pártértekezleteket tartottak, hog)' már előzetesen dönthessenek a felmerülő kérdésekben. A községi pártvezető hivatalból volt tagja a helyi párt­szervezet minden alakulatának, és helyi szervezet tanácskozásait vezethette. A községi elnök és a titkár feladatai közé tartozott adminisztrálni és kezelni „a Tizedesek nyilvántartását" és a fehér és kék színű belépő nyomtatványokat. A választók belépése prioritást élvezett a nem választók regisztrálásánál. A nyilvántartásban minden rovatot szigorúan ki kellett tölteni, tehát a személyi adatokat és névjegyzéki számot pontosan meg kellett adni. „A fehér színű »Tizedesek nyilvántartásában« a tizedesekhez tartozó összes választókat fel kell venni úgy, hogy az összes tizedesek nyilvántartásába együtt véve — a zsidókon kívül - a község összes vá­lasztópolgárainak pártállásra való tekintet nélkül szerepelniük kell". Egy ilyen nyilvántartás ívén tizenöt név számára volt hely, és a változások (elköltözöttek stb.) regisztrálására is akadt rovat. A községi titkárok a kék és a fehér színű nyilvántartásokat külön-külön gyűjtötték és kezelték. Azoknak a választók listáját is össze kellett állítani, akik semmilyen tisztviselő ráhatása ellenére sem léptek be a pártba. 1 9 A községi elnök gondoskodott, elismervény ellenében, a tagsági hozzájárulások beszedé­séről, kezelte a pénztárt és ő állította ki a tagsági jegyeket. O állította ki a felsőbb szervek részé­re a jelentő lapokat is. Intézte a kérelmeket a vezetők felé, és ő kezelte a helyi község ügyeire vonatkozó iratokat. A körzetvezetők felügyelték a szervezők munkáját, akár helyettesítették is őket, sőt nyil­vántartást vezettek róluk. Kötelesek voltak gyakori időközökben szervezői értekezletet tartani. A férfi és a női csoportvezetőket szintén a pártvezető nevezte ki, akik szintén értekezleteken adták át az utasításokat a csoport részére. Felvilágosító előadásokat kellett szervezniük, akár külső előadó hívásával is. A tagok kedvezményes fogyasztási cikkekhez juttatása érdekében, az iparosok beszervezésére nagy gondot kellett fordítaniuk, és így számukra is több megrendelést szerezniük. A női csoport a beteg, vagy akadályozott nő tagjainál háztartási, vagy gyermek szol­gálatot is ellátott, és tej, ruha és élelmiszergyűjtést kezdeményezett a fiatal anyák megsegítésére. Szerveztek szövő, varró és háziipari tanfolyamokat is. 2 0 is Uo. 8-10. 1 5 Uo. 11-12. 2 0 Uo. 13-14. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom