Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - NAGY SZABOLCS: Árulás vagy ellehetetlenülés - A Székely Hadosztály és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil — hagyaték tükrében

Nagy Szabolcs tevékenységének hű tükre, megtalálhatók benne mind a hadászati, mind közéleti jellegű tevékenységének elsőrendű és sok téma tekintetében (különösen például a nagyváradi 4. gyalogezred, vag)' a magyarországi Habsburgoknál töltött időszak) nagyon komplex forrásai. Mivel Kratochvilról a 2000-es évek végéig nem jelentek meg életrajzi jellegű munkák, hagyatékának ezen elemei mindezidáig rejtve maradtak a nagyközönség előtt. Ennek ellenére, mint említettem, a hagyaték iránt mégis meglehetős érdeklődés mutatkozott. Elsősorban azért, mert pályája csúcsán a Székely Hadosztály parancsnoka volt, e rövid életű alakulat története pedig kiemelten forráshiányos témának számít. A Székely Hadosztály iratait, annak 1919. április 26-ai fegyverletételekor a románok elkobozták, a dokumentumok további sorsa mindmáig ismereden.

5 A jelenleg ismert nagyon kevés, a hadosztály működésére vonatkozó eredeti irat jó része a Hadtörténelmi Levéltárban található.

6 Ezeknél a dokumentumoknál azonban jóval bővebb a veszprémi Kratochvil fond vonatkozó része. Kratochvil meglehetősen akkurátusan gyűjtötte a tevékenységeivel kapcsolatos iratokat. A hadosztály történetére vonatkozóan ezt a tevékenységét az is segítette, hogy az egykori alakulat tisztjei a Horthy-korban létrehoztak egy bajtársi egyesületet, melynek egyik fő tevékenységi köre éppen az alakulat emlékének ápolása, a rá vonatkozó adatok gyűjtése volt.

7 Az egyesület (melynek vezetője természetesen Kratochvil volt) munkájának eredményeképpen nagyon sok egykori iratot tudtak hiteles másolatokkal pótolni, illetve össze tudták gyűjteni azokat az eredeti iratokat, melyek az események után az országban szétszóródva élő egykori katonáknál még fellelhetők voltak. Különösen értékes részét képezik az iratoknak az egykori katonák által írott visszaemlékezések, amelyeket főleg a Kratochvil által jegyzett hadosztálytörténet

8 előkészületi munkái során gyűjtöttek össze. Szép számmal készültek ilyenek a Nemzetvédelmi Kereszt elnyerése érdekében benyújtott kérvények mellékleteként is. Az alábbiakban a hadosztály történetének egy nagyon érdekes részletét — a székelyeknek a forradalmi erőkhöz fűződő viszonyát — főként ezeknek a visszaemlékezéseknek a segítségével bemutatva kívánom bemutatni. Az árulás, mint mítosz

9 Nagyon érdekes, hogy az egykori alakulat „árulásának" mítosza ma, a marxista történetírás egyeduralma után több mint két évtizeddel is él. Pedig azt már nem csak az 1989. óta megjelent munkák,

1

0 hanem például már az 1986-ban kiadott, korszakához képest kiemelkedően objektívnek tekinthető „háromkötetes Erdély"

1

1 is meggyőzően cáfolta. Miről van szó? Az 1918 végétől, a budapesti kormánytól lényegében függetlenül, Kolozsvárott, tulajdonképpen jórészt önszerveződés során létrejött Székely Hadosztály 1919. április 26-án Demecsernél a románok előtt letette a fegyvert. Abban a körülményben, hogy ezután a Tiszáig, majd Budapestig lényegében zavartalanul törhetett előre a román hadsereg, nem kis szerepe volt a hadosztály fegyverletétele által megváltozott harctéri helyzetnek. Ezt a tényt nem is vitatja senki. A történéseket árulásként, illetve szükségszerűségként látó szerzők között elsősorban a fegyverletételhez vezető indokok értékelése körül van vita. 5 Az utóbbi időben szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy az iratokat egy regáti katonai levéltárban őrzik. 6 Jellemzően a következő fondokban: 11.1004. 38. székely gyaloghadosztály, illetve Székely különítmény, 0,02 ifm, 11.891. V. erdélyi katonai kerületi parancsnokság, 0,04 ifm, 11.1099. Székely különítményparancsnokság, illetve 2. dandárparancsnokság, 0,07 ifm, VI.27. Székely Hadosztály Egyesület, 0,02 ifm, VII.263. Kratochvil Károly altábornagy személyi és katonai iratai, 0,24 ifm. 7 Az egyesületről bővebben: NAGY, 2009b. 221-236. 8 KRATOCHVIL, é. n. 9 Az árulás mítoszának kialakulásáról, történetéről jóval bővebben írtunk a Gottfried Barnával közösen készített, előreláthatóan 2011 végén megjelenő kötetünk vonatkozó fejezetében. GOTTFRIED—NAGY 2011.) 1

0 Pl.: SZENTPÁLY-JUHÁSZ, 2009. 73-85., GOTTFRIED, 2007. 73-103. 1

1 Erdély története, 1986. 30