Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - NAGY SZABOLCS: Árulás vagy ellehetetlenülés - A Székely Hadosztály és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil — hagyaték tükrében

MŰHELYMUNKÁK NAGY SZABOLCS ÁRULÁS VAGY ELLEHETETLENÜLÉS A Székely Hadosztály

1 és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil-hagyaték tükrében A Kratochvil-hagyaték

2 A vidéki levéltárakban található személyi irathagyatékok, fondok ritkán rejtenek országos, — vagy akár csak más forrásból meg nem ismerhető helyi — történelmi jelentőségű adatokat. Vagy legalábbis kevés esetben van ilyenről tudomásunk. Ugyanis a személyi irathagyatékok tekintetében általában sokkal kevesebb információra hagyatkozhatunk a „fondképzőt" illetően, mint például a hivatali, települési fondok esetében. Egyrészt ezekhez a legtöbb esetben nem készültek ereded segédletek, másrészt általában a levéltári feldolgozottságuk is alacsonyabb szintű, mint az ügyfélszolgálati tevékenység során, vagy a kutatók által gyakrabban forgatott fondoké. Ugyanakkor vonatkozó biográfiai kutatások hiányában a hagyatékok eredeti tulajdonosainak összes egykori funkciója, tevékenységi köre is csak ritkán ismert. így könnyedén előfordulhat például, hogy egy, a fondjegyzékben mondjuk „Kovács Béla takácsmesterként" szereplő személy hagyatéka, valójában nélkülözhetetien adatokkal szolgál a helyi Tanácsköztársaság, egyébként meglehetősen forráshiányos korszakára vonatkozólag. Ám, mivel nem ismert, hogy az illető a helyi direktórium vezetőségének tagja volt, ezeket az információkat hagyatékában senki sem keresi. Mint látható tehát a fent vázolt probléma, ha tetszik, ördögi körként is szemlélhető. A személyi hagyatékokat - a kifejezetten az adott személy iránt érdeklődőkön túl - az elégtelen, illetve sokkal inkább teljesen hiányzó segédletek miatt a kutatók nem szívesen forgatják, az alacsony érdeklődés viszont nem ösztönzi a hagyatékok mélyebb levéltári feldolgozását. Természetesen mindez igaz a Veszprém Megyei Levéltár őrizetében lévő személyi fondokra is. Közülük csak Kratochvil Károlyé az, amelyet több alkalommal, nem egy esetben akár határon túlról érkezett személyek is kutattak.

3 A mind katonatisztként, mind közéleti személyiségként jelentős pályát befutott Kratochvil életútjának ismertetése jelen munkának nem tárgya, afelől máshol lehet tájékozódni.

4 Mintegy három iratfolyóméter hagyatéka szinte minden 1 A Székely Hadosztály tulajdonképpen egy gyűjtőnév. 1918 végén Kratochvil Károly ezredest kinevezték mind az V. erdélyi kerületi parancsnokság, mind az annak kötelékébe tartozó egyik hadosztály, a 38. honvéd hadosztály élére. A 38. hadosztály 1919 januárjában, saját kérésére a Székely Hadosztály nevet vehette fel, majd egy bő hónap múlva Székely Különítménnyé nevezték át. A benne szolgálók viszont később általában ezen egy hónap előtt vagy után történtekkel kapcsolatban is Székely Hadosztályként említik az alakulatot. Sőt gyakran az V. parancsnokság többi, Kratochvil alatt szolgáló egysége is a hadosztályhoz sorolta magát. A hadosztály magja székely önkéntesek toborzó tevékenysége nyomán alakult, majd a budapesti Székely Nemzed Tanács, illetve az V. parancsnokság további toborzó tevékenységének köszönhetően tovább erősödve, négy hónapon keresztül, a budapesti kormányok által szinte alig támogatva állt ellen a román előrenyomulásnak. 2 A hagyatékról bővebben a 2011. május 27-én, a Pápai Fióklevéltárban rendezett Személyes történelem - Pápai Levéltári Nap 111. című konferencián elhangzott előadásomban szóltam. A konferenciát szervező Petrik Iván tervei szerint a konferencia anyaga a 2012. év folyamán nyomtatásban is megjelenik. 3 A teljesség igénye nélkül: kutatta az anyagot például Horváth Sz. Ferenc, Németországban élő történész (kutatásainak eredménye: HORVÁTH, 2008. 123-152.), Katona Ádám, székelyföldi közíró, illetve Gottfried Barna, nyíregyházi levéltáros is. ••NAGY, 2009. 115-129. 29