Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához

\/as Gál t anúsága nálatukra is kioktatták őket. Hamarosan azonban megérkezett Szendefi apja, és hazaküldte a gyerekeket, akik némi késlekedéssel szót fogadtak. A fegyvereket azonban magukkal vitték, a lakók felszólítására délután ezért mentek vissza: azokat eldugták (vagy csak letették) a kerté­szetben. Feltételezve, hogy Szendefi vallomását minden túlzás nélkül tartalmazza a jegyző­könyv, délelőtt és délután összesen csupán egy-két órát voltak fegyveresen távol otthonról. Másnap még annyit sem. Reggel visszamentek a kertészetbe a fegyverekért, elmentek a Róna utcai új házakhoz, de ott senkit sem találtak, a fegyvert letették, és továbbmentek bámészkodni. Nem akartak bekapcsolódni a fegyveres harcba, hiába hívták őket a Bosnyák téri remiznél, ha­zamentek. Szendefi datálása igazolja Vas elbeszélésének több olyan elemét, amelyek Vas kronológiája szerint hamisnak tűntek. Miközben teljesen kizárt, hog)' október 23-án este, a fegyveres harc ki­törése előtt egy felnőtt, ráadásul egy rendőrtiszt fegyvereket ígérjen tizennyolc év alatti fiatalok­nak, vag)' arra buzdítsa őket, hog)' vegyenek részt a (még el sem kezdődött) harcban, november 4-e után ez nem elképzelhetetlen. Az alattomos szovjet támadás keltette indulatok hihetővé te­szik a történetet. Hasonlóan valószínűtlen, hog)' a Róna utca közelében esetleg már októberben harcba bocsátkozó felkelőknek ágyújuk lett volna. A Róna utcában tiszti lakások voltak, vala­mint fegyver- és lőszerraktár, amit október 24-e hajnaltól egy század karhatalmista védett, ezért arrafelé októberben nem is volt fegyveres harc. De 28-a után a karhatalmistákté)l nyilván nem­zetőrök vették át a raktár őrzését, így november 4-én és másnap ember, fegyver és muníció is rendelkezésre állt. Szendefi jegyzőkönyvéből kiderül, hog) 7 miután a fiatalok november 6-án otthagyták fegy­vereiket a Réina utcában, a Bosnyák téri remiznél egy csoport harcolni hívta őket. Vas Gál is beszélhetett arról, hogy miután már volt fegyverük, valaki, jegyzőkönyve szerint eg) 1 rendőrtiszt újabb fegyvereket ajánlott vagy ígért nekik. Szendefi erről nem beszélt, így az sem lehetetlen, hogy Vas pusztán egyenruhást említett, talán eg)' kalauzt a remiznél, akiből rendőrtisztet csinál­tak a nyomozók. Vallomásának ezt az elemét hasonló fokozással illesztették nagyobb ellenfor­radalmi összefüggésbe a vizsgálati osztályon, mint a Kertész utcai gépkocsi-igazoltatást. Esze­rint Vaséknak azért volt szükségük további fegyverekre, mert nem csupán hármasban akartak harcolni, hanem nagyobb ellenforradalmi csoportot akartak szervezni („azgal számoltunk, hogy több barátunk csatlakozik hoznánk' 5 7). Vas ellen szándékos emberölés vádjával indult eljárás, noha cselekményét Muzserák főhadnagy a súlyosabb ítéletet maga után vonó paragrafussal, az előre megfontolt szándékot feltételező BHÖ 349-cel jelölte (a BHÖ 351 helyett). A jegyzőkönyvek kellő alapot kínáltak arra is, hogy államrend elleni mozgalomban (a Wesselényi utcai alkalmi csoporttal), sőt a súlyosabb büntetést indokló szervezkedésben (ha a Wesselényi utcai csoport állandó volt, illetve a Baross téri csoportban) való tevékeny részvétellel is meg lehessen vádolni (BHÖ 1/2). Mivel Deák Béla szerint a Wesselényi utcai csoport vezetője, hangadója volt, meg­alapozottnak tűnt az államrend elleni szervezkedés vezetésének vádja is (BHO 1/1). Ez önma­gában elegendő volt a legsúlyosabb ítélet kiszabására, még a cselekmény elkövetésekor tizenha­todik életévét betöltött fiatalkorú vádlott esetében is, különösen, ha megállt a gyilkossági vád is. A szervezkedés vezetésének ez az addig csak Deák tanúvallomásában szereplő vádja nyert újabb bizonyítékot azzal, hogy Vas beismerte: nemcsak szándékukban állt a csoport kibővítése, hanem azért tettek is, további fegyvereket kértek a rendőrtől. Vas Gált tehát halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekményekkel vádolták, miközben nem csinált többet, mint hogy október 23-án egy ideig ott volt a tüntetésen, később szemtanúja volt gépkocsi(k) igazoltatásának a Wesselényi utcában, fegyverosztásnak a Baross téren, esetleg rö­vid időre a Köztársaság téri harcnak, majd november 5-én két társával puskákhoz jutott, ame­lyektől nehezükre esett megválni. Százezrek vettek részt a tüntetésben, ezrek voltak szemtanúi olyan eseményeknek, amelyeknek Vas, és a november 4-e utáni napokban vélhetően gyerekek 5 7 ÁBTL 3.1.9. V-141410. Vas Gál jkv., 1957. február 11/1. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom