Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához
Vas Gál t a n ti s ága a Kertész utca környékén látott gyilkosságról: addigra a történetet legalább háromszor mondatták el vele (vagy mondták el neki, adták a szájába, verték a fejébe), emlékezetében már egybeolvadt a valóban látott dolgokkal. Összességében az is csak feltételezhető, hogy Vas Gál valamikor (nem feltétlenül október 26-án) járt a Kertész utca környékén. Ha járt, láthatta, hogy kisebb-nagyobb csoportosulások megállítottak gyalog vagy gépkocsin közlekedő civil vagy egyenruhás személyeket, ami mindennapos volt októberben. Ami ezen túl szerepel a vallomásában, az feltehetően nem az ő története, hanem a nyomozóké. Jelen ismereteink szerint az Athenaeum nyomdát nem október 26-án, hanem 24-én délben foglalták el a felkelők, vagyis ott nem 26-án került sor erőszakos cselekményre, azt tehát Vas nem láthatta (két jegyzőkönyvében is szerepel, és valószínű is, hogy október 24-én otthon volt). Bujkáló (magukat otthon meghúzó) ávósokat felkutató akciókra a fegyverszünet után került sor, a Vas által elmondott történet tehát későbbi, annak sem lehetett tanúja 26-án. A nyomozók voltak azok, akik tudhatták, hogy valami történt a nyomdánál, akik úgy tudták, hogy a felkelők ávósokra vadásztak, akik megpróbáltak bűnösöket találni a tudni vélt bűncselekményekhez. Azt, hogy mit kell vallania, Vas megtudhatta a kérdésekből, de szerepelhetett állításként is a neki szegezett vádakban. A vizsgálati osztályon tartott osztályértekezleten még 1959-ben is probléma volt, hogy „sok vizsgáló előre úgy testijei a kérdést, hog) a válász benne van félig", 5 4 Ezen 1960-ra sem sikerült javítani: „káros az a gyakorlat is, amikor a vizsgálók saját elképzeléseiket akarják beismertetni a letartóztatottal"'. 5 5 Vas Gál jegyzőkönyveiről tehát — egyelőre a Kertész utcában és környékén állítólag elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban - megállapíthatjuk, hogy nem az ő vallomását, hanem a nyomozók történeteit tartalmazzák. Vas Gál állítólag már a Keleti pályaudvaron vallomást tett arról, hogy csatlakozott a Baross téri csoporthoz, velük négy napon át részt vett a fegyveres harcban. Víg utcai jegyzőkönyve szerint október 26-án csatlakozott a csoporthoz, amelynek négy napig volt tagja, de nem fegyveres harcban, hanem mindössze igazoltatásokban vett részt. A Gyorskocsi utcában készült jegyzőkönyv szerint október 24-én, nem sokkal reggel nyolc óra után jelentkezett a Baross téri parancsnokságon, ahol fegyvert kapott, és a Köztársaság térre küldték harcolni. Egy ideig lőtte a pártházat, majd miután fegyverét egy másik felkelő elvette tőle, lőszert hordott a harcolóknak, és csak jóval a pártház eleste után, este hat óra tájban ment haza a térről. Néhány nap szünet után (a jegyzőkönyv szerint ez idő alatt a Róna utca környékén tevékenykedett fegyveresen) visszament a Baross térre, ahol ismét kapott egy géppisztolyt, és társaival október 28-ig gépkocsikat igazoltatott. A vallomás kronológiailag mindenképpen hibás, hiszen majdnem egy héttel korábbra datálja a pártház ostromát, mint amikor valójában történhetett. Annak alapján, ami a Kertész utca környékén történtekről tett vallomásaiból következtethető volt, valószínűnek látszik, hogy ebben az esetben sem Vas Gál történeteit rögzítik a dokumentumok. A Baross téri csoporttal kapcsolatos vallomásainak azonban van egy olyan ismétlődő pontja, amely eltér attól, amit arról a nyomozók tudhattak (tehát nem hallhatta tőlük), és amelynek alapján azt kell megállapítani, hogy Vas valóban járt a Baross téren. Az ottani egység bázisa ugyanis a Baross tér 19-ben, a Baross tér és a Rottenbiller utca sarkán álló sportáruház melletti épületben volt, nem pedig a Baross tér és a Fiumei út sarkán, márpedig Vas jegyzőkönyvei mind a kétszer ezt az utóbbi helyet nevezik meg a csoporttal kapcsolatban. A Víg utcában azt vallotta, hogy „a Fiumei úti sarokháznál" (a Baross tér 4—5-ben) osztottak fegyvert, a vizsgálati osztályon pedig azt, hogy „a sportáruház^al szemben lévő kapu alatt". Más ügyek igazolják, a Baross tér 4—5 alatti sarokháznál osztottak fegyvert a Baross tér 19-ben működő csoport megalakulása előtt. 5 4 ÁBTL 2.1.6. A volt Zárt irattár levéltári anyaga. A II/8. osztály iratai. Beszámoló az 1959. évi munkáról, cl. n. 5 5 ÁBTL 2.1.6. A II/8. osztály iratai. Kivonatok az osztályértekezleten elhangzott felszólalásokból [1960. április 13. előtt). 19
