Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - HÍREK - A csődtörvény módosítása

Hírek. A magániratkezelésben a jogszabályokban meghatározott őrzési időket általában betartják ugyan, de az irattározás mikéntjét már semmi nem szabályozza. Szabályozás hiányában a levél­tárak kevés kivételtől eltekintve csak a felszámolás/végelszámolás során „nyerik vissza" illeté­kességüket, annak hatékonysága pedig nagyban függ az adott szerv iratkezelési kultúrájától. Ta­pasztalati tény, hogy a jogszabályokban kötelezően előírt őrzési időket a cégek betartják (pénz­ügyi, számviteli iratok, munkaügyi iratok), de a levéltár számára fontos maradandó értékű iratok mennyisége a felszámolás idejére jelentősen megfogyatkozik, selejtezésre kerül. Az utolsó mon­dat esetében (ld. a 3.-bek. változtatása részletes indoklás) a felszámoló felelőssége válik egyér­telművé. Az 1.) és 3.) bek. esetében gyakorlatban jelentkező probléma, hogy a Cstv.-ben a felszá­moló részére rögzített törvényi kötelmet — mind a jogszabályi előírások alapján tovább őrzendő, mind a maradandó értékű iratok tekintetében - a felszámolók polgári jogi szerződéssel harma­dik félre ruházzák. Ha ez az iratok őrzésével megbízott vállalkozás nem teljesít, akár szubjektív okból - nem akar teljesíteni —, akár objektív okból — megszűnik tevékenysége - a felszámoló arra hivatkozik, hogy a tv-i kötelmét szerződésben átruházta és ezzel a tv.-ben előírtakat teljesí­tette. Ezekben az esetekben azonban a maradandó értékű iratok nem kerülnek a levéltárba és az egyéni állampolgári jogok (munkaviszony) igazolásának feltételei sem biztosítottak, a gyakor­latban nem teljesül a Cstv. 53. § a szakasza 1) és 3) bek.- beli előírása. A törvényhely fenti pon­tosítása egyértelműsíti a felszámoló felelősségét. Az ereded (4) bekezdést törlésre javasoljuk, mivel a hatályos levéltári jogszabályok alapján a levéltárak feladata a maradandó értékű iratokkal kapcsolatos tevékenységre terjed ki, így a csupán ügyviteli értékkel rendelkező iratok esetében a levéltári feladatvállalás ellentétes a hatá­lyos jogszabályokban foglaltakkal. A módosítás tehát a más jogszabályban előírt levéltári átadási kötelezettség elemeit emeli át a csődtörvénybe, amelyet a felszámolók sok esetben vitattak, hiszen a hatályos levéltári jog­szabályok ezeket egyértelműen a köziratkezelésre vonatkozóan írták elő. A másik fontos elem annak törvényi rögzítése, hogy a maradandó értékű iratok levéltárnak történő átadása a felszá­moló kötelme, a feladat harmadik félre átruházható ugyan, de ezzel a kötelem végrehajtási fele­lőssége nem lesz átruházható. Remélhetőleg a módosított és e sorok megjelenésekor már ha­tályban lévő szöveg hathatós segítség lesz a gazdálkodó szervek maradandó értékű iratainak megőrzéséhez. Horváti) J. András Elkészült a Levéltári Szemle új elektronikus verziója A Levéltári Szemle számai eddig korlátozottan, 2000-ig visszamenően voltak elérhetők a Ma­gyar Országos Levéltár, majd 2005-től a Magyar Levéltárosok Egyesülete, mint felelős kiadó honlapján PDF illetve html formátumban. 2009-től a Magyar Levéltári Portálon is elérhető a folyóirat, illetve elődje, a Levéltári híradó (1951-től), amelynek számai egészen 2007-ig bezáró­lag a Levéltári Kiadványok adatbázisban (http://www.archivportal.arcanum.hu/mltk), a többi levéltári kiadvánnyal közösen volt kutatható. A Levéltári Szemle megújulása keretében most el­készült a folyóirat és elődje új, egységes internetes verziója, amelyben kizárólag a folyóirat szá­mai érhetők el egy új PDF megjelenítő szoftverrel, amelynek nagy előnye, hogy a kiválasztott oldalak tetszés szerint tölthetők le. A rendszerben elérhető utolsó, aktuális szám pedig modern, Flash lapozós verzióban is megtekinthető. A Levéltári Szemle új verziója az alábbi helyen érhe­tő el: http: / /archivportal.arcanum.hu /levszem 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom