Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - HÍREK - CSÖNGE ATTILA: Népbíróság-történeti konferencia Bács-Kiskun megyében. 2011. május 23

Híre k a rendszerváltás után a népbírósági novellák passzusait megsemmisítették ugyan, ám az ítélete­ket csak külön-külön, egyéni kezdeményezésre lehetett semmissé nyilváníttatni. Ezért a kisem­berek ügyében érdemleges változás nem történt, csupán az ismertebb személyek ellen hozott ítéleteket helyezték hatályon kívül. A konferencia záró előadását S^abó Eszter ügyésznő, a Fővárosi Főügyészség munkatársa tartotta „A népbíráskodásról szóló törvény, mint hatályos joganyag alkalmazásának nehézségei a dr. Képíró Sándor ellen háborús bűntett miatt folyamatban volt nyomozás során" címmel. A nagy sajtóvisszhangot kiváltott ügyben a vád jogi megalapozása jelentős problémát okozott az ügyészség számára, mivel háborús bűncselekményeket jogi értelmezés szerint megszállt orszá­gok állampolgárai ellen követtek el. Ezt a Magyarországhoz visszakerült bácskai terület lakossá­gára nem lehetett vonatkoztatni, mivel itt 1942 januárjában magyar katonák és csendőrök ma­gyar állampolgárokat öltek meg. A megoldást az Alkotmánybíróság 53/1993. évi határozata je­lentette, amelyet elsősorban az 1956-os forradalom idején elkövetett életellenes bűncselekmé­nyek tetteseinek felelősségre vonásával kapcsolatosan hoztak. Ám a határozat általános érvényű és kimondja, hogy az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el. A szellemileg ép álla­potúnak tekintett 97 éves egykori csendőrtiszt ellen emelt vádat egy 1948-ban tett tanúvallo­másra alapozták. Nagy János honvédfőhadnagy akkori állítása szerint Képíró Sándor csendőr­főhadnagy 30 összefogott személyt az újvidéki sportpályára vitetett, ahol azokat kivégezték. Mivel a Képíró-ügy múltunk különösen kényes epizódját érinti, az érdekes előadás meghallgatá­sa után a mellettem ülő Cseh Ge\a kollégám első gondolata az volt, hogy érdemes lett volna a védelem jogi szempontjait is megismerni. Talán annál is inkább, mivel a most folyó perben ép­pen a kecskeméti rendezvény egyik jeles előadója, Zinner Tibor professzor állította össze a vé­delem szakértői véleményét. Ettől függetlenül, mivel — az érintettek életkorából kifolyólag — va­lószínűleg az utolsó olyan ügyről volt szó, amit háborús bűntett miatt folytatnak le, különösen érdekfeszítő volt egy kicsit az ügyészség kulisszatitkai mögé pillantani. Csönge Attila A Filmhíradó és a Gramofon Online után az '56-os forradalmat, a holokausztot és a rendszerváltást is feldolgozó, tematikus oldalak indítását tervezi a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kotlánk Tamás, az intézmény igazgatója az InfoRádiónak elmondta, a tervek szerint október 23­án indulhat el az 1956 Online. Az 1956-os események hitelesebb rekonstruálását szolgálhatja az új tematikus portál elindítása - mondta Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ igazgatója. Kollarik Tamás kiemelte: az 1956 Online létrehozása a Filmhíradó és a Gramofon Online nagy sikerén is alapul. Kollarik Tamás közölte: a portál kialakítása során a Magyar Filmintézettel dolgoznának együtt, az ő gyűjteményükre támaszkodna első körben az 1956 Online. A filmintézet birtokában 300-400 ezer olyan audiovizuáüs anyag van, amelyek nem teljesen publikáltak. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom