Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - HÍREK - KLSARI BALLA GYÖRGY: A Nicolai gyűjtemény. Tapasztalatok Stuttgartban

HÍREK A Nicolai - gyűjtemény Tapasztalatok Stuttgartban Gerhard Henning tanulmányát olvasva figyeltem fel a Württembergi Tartományi Könyvtárban őrzött Nicolai — gyűjteményre, amely jelentős magyar vonatkozású látrajzot és térképet tartalmaz a török korból. Henning szerint a gyűjtemény kevéssé ismert (1985), ez máig nem változott (2009). A 155 kötet 22 000 rajza részleteiben nem ismert. Az óriási terjedelem és a gyűjtemény sokrétűsége a feltárást megakadályozta, még cédula-katalógus sincsen. A jelenlegi gazdasági helyzetben külső támogatás nem várható. 1 1997-ben jártam először Stuttgartban, ahol a fenti gyűjtemény egyik kötete térképeiről könyvet készítettem „Száz várrajz Württembergben" címmel. 2 A stuttgarti kötet térképei

3 csaknem teljesen megegyeznek a Stolcholmban őrzött kötet

4 mappáival, amelyeket 1996-ban publikáltam „Törökkori várrajzok Stockholmban" címmel.

5 A közös eredetet a közös vízjelek is bizonyítják. A Stockholmba került kötetet Erik Dahlberg svéd tiszt vásárolta Bécsben, a stuttgarti kötetet Ferdinánd Friedrich von Nicolai württembergi tiszt szerezte meg, valószínűleg szintén Bécsben. Az anyag nagy terjedelmét és a tartalom sokféleségét csak úgy lehet megérteni, ha megismerkedünk azzal a közkatonából lett tábornokkal, aki ezt összegyűjtötte. Ferdinánd Friedrich Nicolai (1730—1814) a Stuttgart melletti Cannstadtban született. Tübingenben jogot és matematikát tanult, 1753-1756 között öt kiváló hadtudományi könyvet írt, melynek elismeréséül nemesi rangra emelték. Ezután bevonult katonának, ahol gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1786-ban tábornok, 1803-ban hadügyminiszter. 84 évesen halt meg. Nicolai tudós tiszt, rendkívül olvasott volt, utazásai során rendszeresen gyűjtött és vásárolt Közép-Európa könyvtáraiban. Magánkönyvtára nagy tervrajz-gyűjteménnyel egészült ki. 1786-ban gyűjteménye 197 kötetből állt, amelybe 28 000 rajz volt beragasztva. 1787-ben Carl Eugen herceg megvásárolta Nicolai könyvtárát a tervrajzgyűjteménnyel együtt. A második világháborúban a Württembergi Tartományi Könyvtár nagy része elpusztult, közte a Nicolaikönyvtár, szerencsére a tervrajzgyűjteményt idejében kitelepítették, s így megmaradt. A megmaradt 155 kötet erős kartontáblában található 46 cm-es hátmagassággal. Ezekbe 22 000 rajz van beragasztva, melyek egyötöde kézirat (kb. 4400 db), négyötöde nyomtatott grafika (kb. 17 000 db). A lapok 65 %-a 18. századi (kb. 14 000 db), 30 %-a 17. századi (kb. 6600 db), 5 %-a 16. századi (kb. 1100 db). A 15. századot csak egészen kevés számú rajz képviseli. Az időhatár 1786. A kötetekben 60-80 lap található, ezeket laponként ceruzával számozták meg. A lapokra beragasztott rajzok között vannak sebtében rajzolt vázlatok éppúgy, mint gondosan alkotott tervrajzok. A francia ábécé sorrendjében vannak beragasztva az építészet, a tüzérség, a csaták, hadszínterek, városok, erődök látrajzai, térképei. Az egyes köteteken belül nincs további rendezés, rendszerezés nélküli, tarka összevisszaság tapasztalható. 1 HENNING, GERHARD: Die Nicolal'sche Sammlung in der Württembergischen Landesbibliothek Stuttgart (A Nicolaigyujtemény a Württembergi Tartományi Könyvtárban), 7.eitschrift fúr Kulturgeschichte und Landeskunde, Jahrgang 18/1985. Heft 77 pp. 49-54. 2 KLSARI BÁLLÁ GYÖRGY: várrajz Württembergben. Budapest., 1998. saját kiadás. 3 Württembergische Landesbibliothek. Karten/Sammelband 35. kötet. 4 Kungliga Krigsarkivet, Stockholm, 23. kötet. 5 KlSARI HALI.A GYÖRGY: Törökkori várrajzok Stockholmban. Budapest. 1996. saját kiadás. 97