Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MÉRLEG - GÁL JUDIT — DUJMOV MILÁN: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez (PAPP IZABELLA)

Mérleg GÁL JUDIT, DUJMOV MILÁN Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez Sorozatszerkesztő: Horváth M. Ferenc, Vác Város Levéltára, Vác, 2010. 383 p. (Limes, Váci levéltári füzetek. 2.) í

tA görögnek való a kereskedés. Annak is csak a c^incárnak. A magyar nemes kardjából nem les\ soha rőf. "

1 Jókai Mór Rab Ráby című regényének főhőse tette ezt a megállapítást, de a történeti munkákban is olvashatunk hasonló vélekedéseket a magyaroknak a kereskedéshez való viszonyáról. FLckhart Ferenc például így fogalmaz: „Közismert dolog, hogy a magyarnak a kereskedésre sohasem volt sem tehetsége, sem hajlama. Kül -és belkereskedelmünk a legrégibb idők óta idegenek kefében volt. "

2 A magyar társadalom sajátos fejlődéséből következett, hogy hazánkban a polgárosodás folyamatában jelentős szerep jutott a nem magyar népelemeknek, a németeknek, görögöknek, majd a zsidóknak. A 17-18. század folyamán a görög gyűjtőnévvel jelölt balkáni kereskedők töltötték be ezt a hiánypódó szerepet. Olyan időszakban érkeztek, amikor a német polgárság már nem, a zsidó kereskedők pedig még nem játszottak jelentős szerepet a kereskedelmi és hitelélet területén, a magyar polgárság pedig sem számánál, sem gazdasági erejénél fogva a legtöbb helyen nem volt alkalmas ezeknek a feladatoknak az ellátására. A Magyarországra érkező idegen kereskedőknek két közös jellemzője volt: valamennyien ortodox vallásúak voltak, s a balkáni kereskedelem közvetítő nyelvét a görögöt használták. Ezért - s mert sok esetben maguk is többféle módon hangsúlyozták görögségüket - a magyarok körében egyöntetűen görög kereskedőknek nevezték őket a hivatalos és köznyelvben egyaránt. Bár közöttük a Balkán-félsziget csaknem valamennyi nemzetisége megtalálható volt, ezek a néptöredékek a települések többségében olyan mértékben összefonódtak, hogy gyakran lehetetlen a megkülönböztetésük. A balkáni kereskedőkről szóló történeti munkákból olykor ellentétes kép rajzolódik ki: egyes esetekben mint a magyarországi kapitalizmus megteremtői, a magyar tudomány és kultúra fő mecénásai szerepelnek, máskor pedig az országra káros tőkekivitel, borhamisítás, a belföldi kereskedők megkárosítása kapcsolódik megítélésükhöz. A történeti feldolgozásokban a róluk kialakult kép az 1960-as évektől vált árnyaltabbá, elsősorban Füves Ödön munkássága nyomán. Számos résztanulmányt készített a magyarországi görögökről, majd 1972-ben elkészült a pesti görögök történetének átfogó összegzése, ami sajnos ma is csak kéziratban olvasható. Ezt követően az ország több területéről jelentek meg fontos helytörténeti munkák, de a régen várt országos összegzés még várat magára. Ahhoz ugyanis, hogy a balkáni kereskedőknek a magyar gazdasági életben betöltött valódi helyét és szerepét megítélhessük, fontos, hogy az ország minden olyan településéről képet kaphassunk tevékenységükről, ahol egykor éltek. így válhatnak pontosabbá az olykor általánosító, esetenként pedig téves megfogalmazások is. Ezért is örvendetes, hogy a róluk szóló történeti feldolgozások sora Gál Judit és Dujmov Milán kutatási nyomán újabb értékes munkával gazdagodott. A kötet szerzői a váci ortodox keresztény közösség történetét vizsgálják, s a különböző jellegű írásos és tárgyi emlékanyag bemutatásával kiváló alapot teremtenek egy későbbi monográfia elkészültéhez. 1 Idézi: PETRJ EDIT: A görögök közvetítő kereskedelme a 17-19. századi Magyarországon. In: Századok, (1996.) I. 69. 2 ECKHART FERENC: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. In: Századok, (1918.) LII. 356. 93