Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MÉRLEG - Honismeret Csongrád megyében 1969—2011 (JURKOVICSNÉ KÁMÁN MARGIT)

Mérleg Honismeret Csongrád megyében 1969—2011 Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 39. kötet. Szerkesztette: PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSA és GERGELYNÉ BODÓ MÁRIA. Csongrád Megyei Honismereti Egyesület és Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2011. 456. p. Jubileumi kiadványt adott közre a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület és a Csongrád Megyei Levéltár, amelyben megye honismereti életének elmúlt négy évtizedét tárják az érdeklődő nagyközönség elé. Az impozáns kötet szerkesztői, Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna és Gergelyné Bodó Mária arra vállalkoztak, hogy 1969-től napjainkig megismertessék a Csongrád megyében végzett értékteremtő honismereti munkát. Felkérték a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagjait, hogy mutassák be honismereti köreiket, az általuk létrehozott gyűjteményeket, meséljenek munkájukról. Ötvennyolc szerző közreműködésével 456 oldalon tárul elénk Csongrád megye honismeretének múltja és jelene. A tanulmánykötet első fejezetében Blazpvich László tartalmas történeti áttekintést ad a honismereti mozgalom gyökereiről, majd az 1960-as évekbeli budapesti elindulásról. Mintegy tíz évet kellett várni arra, hogy Szegeden 1969. március 20-án megalakulhatott a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága. Ettől az időponttól kezdve beszélhetünk szervezett honismereti mozgalomról megyénkben. Létrejönnek az első honismereti szakkörök, egyre többen kapcsolódnak be a nagy nemzeti ünnepek és évfordulók megünneplésének rendezvényeibe, megindul a földrajzinév-gyűjtés, megszületnek a települések első krónikái, honismereti napokat szerveznek, szervezett kereteket ölt a tárgygyűjtés. Kétségtelen tény, hogy a Hazafias Népfront szárnyai alatt, annak anyagi támogatásával szerveződött a honismereti mozgalom a nyolcvanas évek végéig. A rendszerváltozással jelentős fordulat következett be, ami új szervezeti formát hívott életre: 1991. április 23-án létrejött a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, ami most ünnepli 20. születésnapját. Részletes beszámolót olvashatunk az egyesület megalakulásáról, az utóbbi két évtizedben végzett tevékenységéről. „Egyesületünk nem létezne, ha a tagtársak és a velünk rokons^envezők, példát adva utódaink számára, nem éreznének belső indíttatást a honismerő tevékenységhez Az emelkedett lélekkel végzett alkotó munka egyesületünk, valamint a helyi közösségek erősítését szolgálja és nemesíti, továbbá gazdagítja azpk lelkét, akik végzik" — zárja személyes vallomásával a kötet bevezető tanulmányát Blazovich László, az egyesület elnöke. A jubileumi kötet első fejezetében a Csongrád Megyei Honismereti Híradó című folyóirat elindulásáról is olvashatunk. A periodika a helyismereti kutatók elsődleges fórumává vált 1970 és 1991 között. A megjelent 18 kötet tartalomjegyzékének közreadásával Ősz Károly számos helytörténeti és néprajzi dolgozatra hívja fel az érdeklődők figyelmét. Több szerző mutatja be Szentes városának igen gazdag honismereti életét. „Vannak városok, amelyek megkülönböztetőjelzőt viselhetnek nevük előtt. Afféle rang ez amelyet érdemek szerint osztogatnak. Megyénk városai közül Szentes a Honismereti Város kitüntető címmel büszkélkedhet, az országban elsőként. .."— kezdi tudósítását 1975-ben a Csongrád Megyei Hírlapban Polner Zoltán. Zsíros Katalin és Labádi Lajos is számba veszi a sokszínű szentesi honismereti munka színtereit. Csongrád megye honismereti életének történeti kronológiáját vázolja fel Ősz Károly, Gergelyné Bodó Mária és Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna „Forrásaink hiányossága miatt a honismereti mozgalom Csongrád megyei történetét nem tudtuk teljes pontossággal és részletességgel feltárni. A szerkesztők mégis úgy vélik, érdemes a rendelkezésünkre álló tényeket közreadnunk, hiszen ha mi most nem hagyjuk az utókorra azt, amit összeszedtünk, a későbbi kutatóknak még sokkal nehezebb dolguk lesz " 86