Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MOLNÁR LÁSZLÓ: AZ egyetemi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései

MOLNÁR LÁSZLÓ Az egyetemi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései

1

4 Egyetemi levéltárak létrejötte Egyetemi levéltárak alapítására már a 20. század elején történtek próbálkozások, de az első létrehozására csak 1958-ban került sor, mégpedig az ország legelső és legnagyobb egyetemén, az ELTE-n. A motiváció az egyetem régi iratállományának 1956-os pusztulása volt az Országos Levéltárban. Ezután több évtizedes szünet következett, míg 1972-ben a BME is követte a példát. Ujabb tíz év mülva Miskolc, majd 1984-ben Sopron, 1986-ban az Állatorvos-tudományi Egyetem, 1987-ben Keszthely és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem alkották az első alapítási hullámot. Öt év múlva következett a második hullám a SOTE, a Kertészeti Egyetem és Gödöllő (1993) bekapcsolásával, majd ettől kezdve szinte folyamatosan jöttek létre újabb kis intézmények: Képzőművészeti Egyetem (1995), Testnevelési Főiskola (1997), Iparművészeti Egyetem (1998), Veszprém és a szegedi Juhász Gyula Tanítóképző Főiskola (1999), melyből később a Szegedi Tudományegyetem Levéltára fejlődött ki. A sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (2001), a Pécsi Tudományegyetemmel (2004), Mosonmagyaróvárral (2005), és Szombathellyel (2008) folytatódott. E kis levéltárak között már alapításuk idején is látható különbségek voltak, az iratanyag mennyiségétől és a fenntartó hozzáállásától, lehetőségeitől függően. Nagyobb részük a későbbiekben fejlődésnek indult, néhány azonban továbbra is a kezdeti állapotokat mutatja. A 2000-ben végbement egyetemi integrációs folyamat eredményeként néhány egyetemen több levéltár is működik, általában egymástól függedenül (Budapesti Corvinus Egyetem, Szent István Egyetem, Pannon Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem), ami valójában törvényellenes helyzet, hiszen egy egyetem csak egy levéltárat tarthatna fenn, vagyis szükséges volna a levéltárak legalább szervezeti összekapcsolása. Egyedül a Semmelweis Egyetemen vonták össze szervezetileg is a két levéltárat és fióklevéltári rendszert alakítottak ki az anyagot eredeti őrzési helyén hagyva. 1986-ban az egyetemi levéltárak kb. 2000 ifm anyagot őriztek, 2010-re ez a szám a 7300-at is meghaladta. Az egyetemi levéltárak helyzete Az egyetemi levéltárak jellemzően három szervezeti formában működnek. A legnagyobb egyetemeken saját költségvetéssel működő központi szervezeti egységként (ELTE, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem), közvedenül a rektor fennhatósága alatt. A saját költségvetés mozgásteret ad az állományvédelmi és a kiadványi munkához, míg az egyetem vezetőjének fennhatósága megfelelő súlyt ad az iratkezelés felügyeletéhez. Ehhez hasonló, de szűkebb lehetőségeket biztosító működési forma az adminisztratív vezetéshez, Rektori Hivatalhoz rendelt egyetemi levéltár, saját költségvetési keret nélkül. Ezt látjuk a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, Szombathelyen, a Nyugatmagyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában és az egykori Iparművészeti, ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A harmadik forma, mely a legelterjedtebb, a könyvtárral való összekapcsolás, pontosabban a könyvtári alárendeltségben való működtetés. Ennek legfőbb oka, hogy a kis levéltárak létrehozásakor könnyebb és célszerűbb volt egy már meglévő gyűjteményen belül kialakítani az új 1

4 Az összeállítás az MFLSZ elnöksége által 2010. nov. 24-én szerkesztett anyag felhasználásával készült. 61