Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - GYIMESI ENDRE: AZ állam folyamatos működésének letéteményese maga a levéltári anyag

Dr. Gyimesi Endre lenlegi állapotokat illeti, a megye természetesen egyetlenegy intézményétől sem óhajt megválni. Ám úgy tűnik, nem járnak élen abban, hogy a meglévő intézményrendszeren belül a levéltárakra megfelelő figyelem jusson, úgyhogy a továbbépítendő anyagba az kerül bele, amiről Kenyeres úr és Tyekvicska úr beszélni fog; mely szerint a nagyobb állami szerepvállalást kívánja a szakma javasolni, és ezt próbáljuk továbbvinni. Amire nagyon oda kell figyelni: a meglévő épület- és ingadanvagyon, nyilvánvalóan mindezt tisztázni kell. Végül a Nemzeti Levéltári Igazgatóság kapcsán - ezt is hajlandó végiggondolni a kormányzat — a szakmának is nyilvánvalóan figyelemmel kell lennie arra, hogy javuljon a szakmai kapcsolat a területi levéltárak és az országos levéltár között. Célszerűnek tűnhet azt a lehetőséget is végiggondolni, mely szerint nem egy különálló Nemzeti Levéltári Igazgatóság, hanem esedeg maga az országos levéltár volna az, amely „a zászlót viszi". Kérdés, hogy továbbra is vita tárgyát képezi-e majd még a hovatartozás, ám gyakran fölmerül problémaként, hogy igen sok a közigazgatási szerepkör, ugyanakkor a kulturális minisztériumnál van a szakma. Meggondolandók ezek a fölvetések, egyébiránt az elkészült anyagban is a kulturális minisztérium szerepköre olvasható. Nyilvánvaló, hogy egy esedeges átcsatolás kapcsán — csupán figyelmeztetésként mondom, ha valaki netán ezt a koncepciót képviselné — a tudományos és a közművelődési szerep jelentős csorbulást szenvedne, tekintettel arra, hogy a közigazgatási minisztériumnak ez nem feladata és így ezt kevéssé is támogatná. Amikor hat hónappal ezelőtt a helyettes államtitkár úr bejelentette, hogy elkezdődik a levéltári törvény felülvizsgálata, még nemcsak azt nem tudta, hogy közben ő maga is visszavonul a szakmához, de azt sem, hogy milyen változások lesznek az önkormányzati rendszerben. Ezért egyértelmű, hogy a több mint tizenöt esztendővel ezelőtt született levéltári törvény módosítása ugyan nem kerül le a napirendről, ám arra nem 2011-ben, hanem 2012 második felében kerül sor. Hiszen majd csak ez év őszén tudhatjuk meg, hogy hová és milyen formában fog kerülni a szakma felügyelete. Befejezésül annyit mondanék még, hogy a tegnapi nap folyamán megkerestem a minisztériumot, és beszéltem a helyettes államtitkár asszonnyal, valamint a Levéltári Osztály vezetőjével is, s a Közgyűjteményi Főosztállyal közösen egy kisebb anyagot készítettek a levéltári törvényre vonatkozón. Ezt szeretném ismertetni befejezésül. )

fA levéltári törvény több mint tizenöt éve készült, azóta viszont jelentős változások következtek be abban a környezetben, amelyben a levéltárak is működnek. így a jogi szabályozásban, a közigazgatásban, a technológiában. Mindezek számtalan új kihívás elé állították az intézményeinket. Az ezeknek való megfelelés első, egyik legfontosabb lépése a levéltári törvénynek az új viszonyok szerinti felülvizsgálata és a szükséges változtatások elvégzése. Melyek azpk az alapvető szempontok, amelyeket a felülvizsgálat során figyelembe szükséges venni. A szolgáltató állam, szolgáltató közigazgatás és az elektronikus kormányzás megteremtésére irányuló célokhoz kapcsolódva a levéltárak kettős, örökségvédelmi és igazgatási funkciójából az igazgatási feladatok gyakorlását oly módon kell megerősíteni, hogy az örökségvédelem feltételrendszerének megteremtését is kedvezően befolyásolja. A tervezett közigazgatási reformhoz igazodva korszerűsíteni kell a levéltári intézményrendszert, megoldást kell találni az annak kialakulásából fakadó problémákra. Figyelembe véve, hogy a levéltáraknak hosszabb távon egyszerre kell gondoskodniuk a papíralapú dokumentumok és az elektronikus iratok megőrzéséről. Ennek eredményeként létrejön a napjainkig fennmaradt levéltári forrásanyag épségben és használható állapotban történő megőrzését biztosító tárgyi, személyi és intézményi feltételrendszer, valamint megvalósul a maradandó értékű elektronikus iratok átvétele levéltári feldolgozása és hosszú távú megőrzése. Meg kell jegyezni, hogy a levéltári törvény módosítását csak a közigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításának irányai, valamint az azpkat kodifikáló jogszabályok rendelkezései ismeretében lehet és szabad érdemben napirendre tűzni. Erre tehát, figyelembe véve az országgyűlés feszített jogalkotási terveit, reálisan legkorábban a 2012 második félévében kerülhet sor. Amint az mára egyértelművé vált, a jelenlegi levéltári szervezet legproblémásabb intézményei a megyei önkormányzatok általfenntartott levéltárak. Az állam tendenciózusan csökkentette a közgyűjteményi normatívát, így a fenntartó megyei önkormányzatok jelentős költségelvonásra kényszerül6