Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - GYIMESI ENDRE: AZ állam folyamatos működésének letéteményese maga a levéltári anyag

Dr. Gyimesi Endre nem mondhatni, hogy ölbe tett kézzel ültünk volna; igyekeztünk kihasználni a miniszteri biztosi pozícióból fakadó lehetőségeket, melynek eredményeként sok sikeres tárgyalást tudtunk kormánytisztviselőkkel, döntéshozókkal folytatni. Mik ezek a kisebb részsikerek? Hosszú ideje küszködünk azzal, hogy miközben napi gondok vannak a raktározás területén, arra is gondolnunk kell, hogy az elektronikus ügyintézés a rendeletekben, a törvényekben már több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelent. Lassan levéltáréretté válnak a digitalizált anyagok, sőt, több levéltárban már találhatók is ilyenek, tehát az e-levéltár, a közös program megalkotása elkerülhetetlenné vált. Három milüárdos nagyságrendben pályázott sikerrel a szakma a rendszer megteremtésére. Ennek a némileg bodadozó avagy nehézkes indulását sikerült néhány határozott gesztussal megerősítenünk, melynek eredményeként ma már ott tartunk, hogy a pályázatra több mint harmincan jelentkeztek, akik közül már most - az ajánlattételi szakaszban - nyolc pályázóval tárgyalhatnak a kollégák a megvalósításról. Reményem szerint a közeljövőben útjára is indul a program. Jelenleg ugyan most még csupán az országos levéltárat és a fővárosi levéltárat érintik a munkálatok, de úgy történt a rendszer kialakítása, hogy az e-levéltár II. üteme a korábbiakkal szerves egységet képez. Abban pedig már az összes megyei levéltár érintett lesz, s megvalósulhat végre egy adott szakmában esetleg az, ami amúgy nem jellemző Magyarországon, hogy nem különállóan barkácsolnak rendszereket, hanem egy közös rendszerre lesznek felfűzve a levéltárérett elektronikus irategyüttesek. Ennek az e-levéltár Il-es programnak, ami 1,9 milliárdba fog kerülni, elég sok akadályozó tényezője van, hiszen az európai uniós pénzekre minden minisztérium minden ágazata le kíván csapni. Alapvető célunk, hogy az első félévben, amikor döntés születik a 2011—2013-as európai uniós pénzekről, ez a program megmaradjon, és ahogy véget ér az e-levéltár l-es program, az nyomban folytatódjék a Il-essel. Több alkalommal levették már a listáról, ám mi minden esetben visszacsempésztük. Munkánkat támogatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a közigazgatási minisztérium államtitkár-helyettese, valamint informatikai államtitkár-helyettese, mi több, a legutóbbi tárgyalások során a szakma elérte, hogy a társminisztérium hajlandó delegálni szakértőket a programhoz. Igyekeznek tehát összminisztériumi szinten is komolyan venni ezt a projektet, s azt az ígéretet kaptuk, hogy az nem fog lekerülni a napirendről. Nem lesz ugyan könnyű feladat benn tartani 2013-ig, ám ez alapvető törekvésünk, hiszen nyilvánvaló, hogy néhány éven belül ránk fog zúdulni az egész problémahalmaz, ha ne megyünk elébe. Eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy a felsőoktatási törvénybe a felsőoktatási levéltárak által kért módosító mondat is bekerült. Az államtitkár asszony ezt illetően levélben erősítette meg, hogy a felsőoktatási intézmény levéltár-alapítási kötelezettsége ekként fog megjelenni. Tehát: alapítani fog, nem feltédenül önállóan, lehet, hogy könyvtárral közösen, de mégis ez a kötelezettség bekerült a normaszövegbe, amit rövidesen tárgyalni fog a parlament. Rétvári Bencével, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával is tárgyalásokat folytattunk, akinek a szájából elhangzott az a szerencsétlen mondat, hogy vissza kell adni az érintetteknek azokat az anyagokat, amelyeket akkoriban a megfigyelés kapcsán létrehoztak. Ezzel kapcsolatosan tájékoztathatom önöket, hogy a minisztérium már azon az állásponton van, hogy azokat a tárgyakat és iratokat kell csupán visszaadni, amelyeket akkoriban elkoboztak a sérelmet szenvedőktől. A kutatás számára azonban továbbra is rendelkezésre állnak azok az irategyüttesek, amelyekből a korszakra vonatkozó ismereteket az utókor megszerezheti. ígéretet kapott a szakma arra vonatkozóan is, hogy decemberig ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos kormányrendeletet vagy törvényt. Nem tudom, milyen szintű lesz a szabályozás, ám ebben a levéltáros szakma véleménye nyilvánvalóan jelen lesz. Bízom benne, hogy az elmúlt időszakban sikerült némi bizalmat és presztízst szerezni, talán ezzel is magyarázható, hogy a miniszteri biztos minden szerdán ott van a miniszteri értekezleten, ahol az államtitkárral együtt közvetlenül folytathat tárgyalásokat. A miniszter úr a szak4