Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - Sz. KOVÁCS ÉVA: Néhány gondolat az egykori állambiztonság működéséről
N é h á ny gondolat egjkori magjar állambiztonság működéséről szabály /okmányok titkos fotózása /; valamint a 3/r rendszabály /titkosan készített operatív felvételek/. Akciók A továbbiakban szeretnénk néhány példával érzékeltetni az egykori magyar állambiztonság tevékenységét. Erre talán legjobb példák az Ausztria ellen irányuló akciók, hiszen a magyar állambiztonságnak Ausztriával szemben egyrészt voltak általános és speciális, másrészt pedig külső és belső elhárítási feladatai is. A II. világháború után Ausztria státusza 10 évig rendezeden volt, ennek ellenére a világ számára teljesen egyértelmű volt politikai hovatartozása. S bár az 1955-ben aláírt Osztrák Államszerződés kimondta Ausztria „örökös semlegességét", gazdasági és politikai értelemben ez továbbra is egy nyugati típusú demokráciát jelentett. Az államszerződés Magyarország számára azt jelentette, hogy az Osztrák Köztársaság ettől fogva már törvényesen is a „vasfüggönyön" kívüli országok közé tartozik, így mindazokat az általános operatív feladatokat, akciókat, amelyeket egy a szocialista táboron kívüli ország ellen végre kellett hajtani, Ausztria esetében is alkalmazni kellett. Az első és legfontosabb feladatok közé tartozott, az ügynökök beszervezése, illetve telepítése (beszervezési 2 5 és telepítési akciók 2 6), hogy általuk Ausztria fontosabb objektumait, 2 7 politikai és társadalmi szervezeteit 2 8 meg lehessen figyelni. Ez annyira eredményes volt, hogy itt szervezte be és foglalkoztatta a legtöbb külföldi és legtöbb külföldön dolgozó ügynökét a magyar állambiztonság. Viszont a lebukott, esetleg az ügynöki munkából ideiglenesen kivont, pihentetésre szánt ügynökeit a magyar állambiztonság ún. hazahozatali akciók során menekítette ki, illetve ilyen típusú akciók erőszakos voltát alkalmazta az árulóvá lett, illetve „kétkulacsos" ügynökei ellen, hog) 7 likvidálja őket. Ezek közül talán a legismertebb Ábrányi Aurél újságíró ügyem, 2 9 akit a levéltári források több fedőnéven (Herbert, Relly stb.) is emlegetnek, és aki bizonyíthatóan a magyar állambiztonság Ausztriába telepített ügynöke volt. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a fedőnév használata nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki ügynök volt. Mivel a fedőnév a konspirációt szolgálata, így fedőnévvel nemcsak az ügynökök, hanem a célszemélyek 3 0 sőt a hivatásos tisztek 3 1 is rendelkeztek . Persze az állambiztonság ügynökeit nemcsak kimenekítette, kiiktatta, hanem bizonyos operatív és politikai okokból „haza is segítette". 3 2 Sőt a hazahozatalt, mint állambiztonsági akciót ellenségesnek tekintett személyekkel szemben is próbálta bevetni. Ilyen akciót terveztek pl. több emigrációs vezető (Kéthly Anna, Zákó András) 3 3 ellen is. Ezeknek elsődleges 2 5 ÁBTL 3.2.1. Bt-862/1. „Sampson Frank". 2 6 ÁBTL 4.1. A-2127/9. Telepített magyar hírszerzők, „Dunai". 2 7 ÁBTL 3.2.5. 0-8-152. Osztrák Kancellária. 2 8 ÁBTL 3.2.5. 0-8-187/1-2. Ausztria általános politikai és gazdasági helyzete. 2 9 ÁBTL 4.1. A-2127/4. Ábrányi-Struzziero-Atkáry kémrezidentúra. 3 0 Célszemély: azon személy, akire az állambiztonsági akció (pl. megfigyelés, ellenőrzés, bizalmas nyomozás stb.) irányul. 3 1 ÁBTL 3.2.6. OL-Oll/I. Washingtoni rezidentúra 3 2 ÁBTL 3.2.1. Bt-123/1-2. „Kerekes János" és ÁBTL 3.2.1. „Bergman". 3 3 ÁBTL 3.2.3. Mt-725/2. „Nagy Mihály". Az Mt-dosszié a hírszerzés által foglalkoztatott kül- és belföldi ügynök, titkos munkatárs munkadossziéja volt. Nyitását akkor kezdeményezték az egykori hírszerző szervek, ha a hálózati munkát végző személy jelentéseket is adott. 9