Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MÉRLEG - Tanulmányok. Gazdaság-, család-, egészségügy-, egyház- és kultúrtörténet. Szerk.: DOBOS GYULA. (Tolna Megyei Levéltári Füzetek, 12.) (Ism.: BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR)

MÉRLEG TANULMÁNYOK. GAZDASÁG-, CSALÁD-, EGÉSZSÉGÜGY-, EGYHÁZ- ÉS KULTÚRTÖRTÉNET Szerk.: DOBOS GYULA. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, 2009. (Tolna Megyei Levéltári Füzetek, 12.) 604 o. A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára által kiadott Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. kötete — hasonlóan az előzőekhez — igen változatos témájú tanulmányokat tartalmaz. Az előző 11 kötet több mint félszáz tanulmánya gondosan szerkesztett, többnyire olvasmányos stílusban, de a tudományos követelményeknek megfelelően megírt munka. A feldolgozott témák igen sokrétűek. A 12. kötet is a megye utóbbi háromszáz esztendejének históriáját fogja át az egészségügy-történettől kezdve a 20. század közepén működött, nemzethűséget vizsgáló bizottságok tevékenységéig. A tematika változatos, az alcím gazdaság-, család- és egészségügy-, egyházés kultúrtörténetet ígér, és ezt meg is kapja az olvasó. A szerkesztő, Dobos Gyula, értő szemmel válogatta össze a közlésre kerülő tanulmányokat, a különböző érdeklődési körű olvasók közül valamennyi megtalálja a neki tetsző témát. A kötet nyolc tanulmányt tartalmaz, amelyek mindegyike szolgáltat valami újat Tolna megye történetét illetően. Az egyes írások a kutatás, a feldolgozás, a kifejtés és a közlés módszere, stílusa és műfaja szerint gazdag változatosságot mutatnak. A szerzők olyan témákat boncolgatnak, amelyek továbbgondolásra ösztönzik az olvasót. A tanulmányok nagy része a megyei honismereti pályázatra beérkezett munkák átdolgozott változata (az első hat tanulmány), a többi pedig kimondottan e kötet számára íródott. Az első, Steib Györgyé, egy igen alapos helytörténeti pályamunka első része. A szerző a bonyhádi kórház történetét dolgozta fel, és e munka itt megjelentetett fejezete egy olyan orvos, Sztrilich Lajos (1903—1979) munkásságát mutatja be, akinek tevékenysége tulajdonképpen a kórház létrejöttének csíráját jelentette. Sztrilich Lajos 76 évet élt, ebből 32-t töltött Bonyhádon. Orvos, és azon túl egy „minden szempontból igen érdemes ember" volt. A sok kiváló bonyhádi orvos mellett Sztrilichnek „szerencséjét" jelentette: a kor oly méretű kihívással — a trachomával — „kínálta, meg", amelynek leküzdése nevezetessé, ismertté tette. Az 1950-es évek végén a higiénia kiteljesedése, a korszerű gyógyszerek alkalmazása majdhogynem „önmagától" is kioltotta volna a járványos kórt. De akkor — 1946-ban — és még évekig, a háború utáni szegénységben és nyomorúságban, amikor még nem állt rendelkezésre antibiotikum, heroikus csatát vívott a szembetegséggel, a járvány felszámolásáig. A bonyhádi Trachomagondozó és Fektető Intézet megteremtése is nevéhez fűződik, sőt 1959. január l-jével őt bízták meg a frissen alakult bonyhádi kórház igazgatói teendőivel. Látványos szakmai sokoldalúság, színes egyéniség, emberi és szakmai tisztesség jellemezte. Zombortól Bonyhádig jutott el, ahol szakmai tevékenysége kiteljesedett, sokrétű tehetsége teret nyert. Az Osztrák—Magyar Monarchiától a trianoni hazáig tartott kalandos, vesszőfutásos, hontalanságtól is terhes élete a legvégső évek sok kudarcával a tragikus összeomlásig. Csordás Jenő: Л gyermekek halálozása és annak okai Tolna megyében 1896—1940-ben című tanulmánya is olyan témát feszeget, amely a kutatók érdeklődését felkelti. A szerző — nyugalmazott kórházi főorvos — előző munkáiban is foglalkozott már ezzel a témával. TájékoLevéltári Szemle, 60. (2010) 2. sz. 62-50.