Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - KILÁTÓ - HOLLÓSI GÁBOR: Az angol levéltári törvényről

A% angol levéltári törvényről szeti bíróságokat emeljük ki.

1

6 (Az utóbbi kettő működhet az Egyesült Királyság területén kívül is.) Megemlítjük még az egyházi bíróságokat is, mivel a PRA hatálya ezeknek csak azokra az irataira terjed ki, amelyek végrendeleti és házassági bíráskodásuk során keletkeztek 1857-ig. Ekkor ugyanis a Hagyatéki Bírósági Törvény (Court of Probate Act) és a Házassági Perek Törvénye (Matrimonial Causes Act) e hatásköröket elvonta tőlük. Természetesen, a Függelék bíróságokra vonatkozó részét szintén ki lehet egészíteni: a lordkancellár rendeletben kötelezhet iratanyagának átadására más bíróságokat is. A Függelék bírósági iratokkal kapcsolatos szakaszát azonban olyan bíróságokra, amelyek igazságszolgáltatása csak Skóciára vagy Észak-Írországra terjed ki, nem lehet alkalmazni.

1

7 A köziratok negyedik és ötödik csoportja egyrészt az Angol Kancellária (Chancery of England) iratanyaga, másrészt azok az iratok, amelyek a korábbi, 1838. évi levéltári törvény alkalmazása nyomán a PRA hatálybalépésének időpontjában (1959. január 1.) a Master of the Ко lis őrizetében vagy a Levéltárban az ő felügyelete alatt álltak, illetve, amelyek e kritériumok alapján a részeit képzik ugyanazon sorozatnak, feltéve, hog)

7 ezek nem minősülnek walesi köziratnak. Őfelsége uralkodói rendeletben további közirat-kategóriákat is meghatározhat, de erre nem tehető ajánlás anélkül számára, hogy a rendelet tervezetét a parlament mindkét háza előzetesen jóvá nem hagyja. Ha pedig kérdés merülne fel arra vonatkozóan, hogy köziratnak kell-e tekinteni bizonyos iratokat, a kérdéssel mindenkinek a lordkancellárhoz kell fordulnia. A lordkancellár e döntéseit belefoglalja az éves parlamenti beszámolójába.

1

8 Végül, a törvény függelékének rendelettel való módosíthatósága mellett, a PRA-nak egy másik jogtechnikai megoldását is itt mutatjuk be, amelynek alkalmazása egy új magyar levéltári törvényben is célszerű lenne. Nevezetesen, hogy a PRA hatályon kívül helyezett részeinek a szövege megtalálható a PRA végjegyzeteiben (ez természetesen nem vonatkozik a hatályon kívül lévő három függelékre). Ez a megoldás a jogalkotó munkáját is megkönnyíti, akinek ismernie kell a szabályozni kívánt tárgy szabályozását visszamenőlegesen is, hiszen ebben az esetben nem kell ugyanannak a jogszabálynak több, korábbi változatát kikeresni, nem szólva a jogalkalmazóról, aki a változásokat így tartalmilag is könnyen nyomon tudja követni. 3. Az angol levéltárügy intézményrendszere Habár az angol levéltárügy legfőbb intézményei az első fejezetben már érintőlegesen szóba kerültek, azokat most a törvényi rendszer szerint mutatjuk be, a történeti megközelítést immár teljesen mellőzve. 1

6 A bíróságok felsorolása azért is szükséges, mert az Egyesült Királyságban nincs egységes bírósági rendszer (ugyanúgy, ahogy nincs egységes levéltári rendszer sem), Anglia és Wales az egyik, Skócia a másik, ÉszakÍrország a harmadik rendszer. |eüemző, hogy az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságát (Supreme Court of the United Kingdom) a 2005. évi Alkotmányreform Törvény (Constitutional Reform Act) hozta létre, működését pedig 2009. október l-jével kezdte meg, ráadásul hatásköre még mindig nem teljes, mert abból Skócia büntetőügyei ki vannak emelve. Másrészt az angol jogrendszernek vannak olyan intézményei is, amelyek a hagyomány alapján a „bíróság" (court) megnevezést viselik, ám modem funkciójukban a bírósági szervezetnek részét már nem képezik. Ilyenek például a halottkémek „bíróságai" (coroners' courts), amelyeket 1194-re biztosan vissza lehet vezetni. Az angol jogrendszerről ld. SLAPPER-KELLY, 2004. 1

7 PRA függelék 4. 1

8 PRA függelék 5-7. 7