Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - HÍREK - Beszámoló a Pest Megyei Levéltári Napról (RŐCZEI LÍVIA-TÓTH JUDIT)

Hírek, korlatban csak felemásan tudta megvalósítani a célkitűzéseket, az egészségügy terén nem tudtak átütő sikereket elérni, ebből kifolyólag a hivatás vonzereje sem emelkedett. Rőczei Lívia segédlevéltáros (PML) Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye közigazgatási bizottságának 1876 és 1879 közötti működéséről beszélt. Ismertette a szerv létrejöttének okait, körülményeit, a bizottságok felállításáról szóló törvényjavaslat elfogadásának nehézségeit, majd a megyei közigazgatási bizottság megalakulását, valamint annak a kormányhoz és a törvényhatóságokhoz való viszonyát. Ezt követően a Pest megyei közigazgatási bizottság tevékenységét mutatta be a törvényi szabályozásban felsorolt hármas feladatkörnek megfelelően (közigazgatási, fegyelmi és fellebbviteli teendők). Balázs Gábor osztályvezető levéltáros (PML) a második világháború után megalakult rendkívüli néphatalmi szervekről A nemzeti bizottságok működése Pest megyében címmel tartott előadást. Ezekről a méltánytalanul alig emlegetett szervekről összefoglalóan elmondható, hogy a háborút követő zűrzavaros időben betöltött szervezési feladataikon túl fontos szerepük volt például a földreform, illetve az igazoló eljárások lefolytatása során is. A szovjet érdekövezet országaiban megalakult népi szervekkel összevetve a magyar fejlődés a lengyellel mutat rokonságot, hiszen létrejöttükkor a legtöbb esetben a koalíciós pártok mindegyike és a szakszervezetek is képviseltették magukat. Az előadó, miután szólt a nemzed bizottságok megalakulásának körülményeiről, illetve vázolta azok általános jellemzőit, rátért a konkrét Pest megyei helyzetre. Ebből kiderült, hogy kezdetben a Budapesti Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartozott Pest vármegye is. Annak hatalmas kiterjedésére tekintettel azonban a Budapesti Nemzeti Bizottság nem tudta betölteni irányító szerepét, ezért maga kezdeményezte a Pest Vármegyei Nemzeti Bizottság megalakítását, amely 1945. március 19-én jött létre. Vezető szerepe azonban nem volt hosszú életű, hiszen miután 1945. május 14-én megtartotta alakuló ülését a vármegyei törvényhatósági bizottság, jelentősége elhalványult. Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese Az archontológia-kutatás módszertani problémái a tanácsi korszakban, Zala megyei példák alapján című előadásban rámutatott arra, hogy a jelenkorral foglalkozó levéltárosok közül egyre többen tanúsítanak érdeklődést a tanácsi iratanyag feldolgozása, kutathatóbbá tétele iránt. Ennek jegyében az iratfeltáró munka jellegzetes irányává egyrészt a testületi jegyzőkönyvek napirendi pontjainak adatbázisba rendezése, valamint digitalizálása, másrészt a prozopográfiai és archontológiai adatbázisok készítése vált. A munka megkezdése előtt mindenképp meg kell határozni az adatgyűjtés körét, azaz, hogy kikre, a vezetők mely szintjéig terjedjen ki a kutatás. Az előadó számba vette az átnézendő forrásokat. Káli Csaba elsőként a személyzeti iratok átvizsgálásának fontosságát hangsúlyozta, majd primer forrásként természetesen a tanácsülési és végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyveit jelölte meg. Miután a keresett adatok nem mindig érhetők tetten az imént említett irattípusokban, ezért gyakran a személyi kérdésekben is végső döntést kimondó állampárt megfelelő testületének anyagában kell kutakodnunk. A szóba jöhető források között említette még az előadó a megyei tanácsok hivatalos közlönyét, az állampártok kádernyilvántartásait, valamint hangoztatta, hog}

7 fontos szerepe lehet még az oral historynak is. Az így elkészítendő műnek három részből kell állnia, a közigazgatás-, illetve hivataltörténeti bevezetőt a két fő egység, a címtár és a névtár kell, hogy kövesse, végeredményként mindezt adatbázisba rendezve az online közzététel lehet a cél. Tóth Judit levéltáros (PML) a Magyar Dolgozók Pártja Pest Megyei Bizottságának működését vázolta előadásában. Az utóbbi időben több megyei levéltár is digitalizáltatta az egykori állampártok megyei vezető testületeinek iratanyagát, ezzel szélesebb körben elérhetővé téve azokat a kutatók számára. Ezen iratok tudományos történeti feldolgozásához szinte nélkülözhetetlen a párt szervezeti felépítésének alapos ismerete, ám az országos szintű 67