Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2009. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatai-ról (LAKOS JÁNOS)

Lakos János valamint néhány intézmény (pl. a Semmelweis Egyetem Levéltára) létszámgyarapodásának következménye. Kirívóan rossz, elégtelen „létszám" volt és van a művészeti egyetemek (Moholy-Nagy Művészeti, Magyar Képzőművészeti) és a SZIE Állatorvos-tudományi Kar levéltáraiban: másodállásban heti 8-10 órás részmunkaidőben foglalkoztatott egy-egy szak­embernek kellene ellátnia a jogszabályban előírt feladatokat, ami reménytelen vállalkozás. Valamivel jobb, de korántsem elfogadható az egy fővel működő két intézmény helyzete sem. A két fős létszámú levéltárak az alapvető feladatok ellátására képesek, de a teljes körű fel­adat-ellátáshoz minimum 3 fő szükséges. (Utóbbi kategóriába három egyetem levéltára tar­tozik: ELTE, Pécs, Semmelweis.) Köztestület levéltára Az MTA Levéltára 2000-ben 3,5, 2009-ben 4 fővel rendelkezett. Ezzel a csekély növekedés­sel a személyi állomány helyzete érdemben nem javult, így több fontos feladat elvégzése egyáltalán nem lehetséges. b) Elhelyezési, raktározási körülmények Területi általános levéltárak Az 1990-es évek végén sok olyan intézmény volt, amelynek elhelyezése és raktározási viszo­nyai rossznak minősültek. A kritikák két vonatkozásban fogalmazódtak meg: 1. kevés az üres férőhely, nagy iratátvételi hátralék halmozódott fel, 2. a raktárak vagy azok egy része alkal­matlan/ nem megfelelő levéltári anyag tárolásának céljaira. Megemlítem, hogy a XX. századi iratok zöme savas papír alapú, gyors pusztulásra hajlamos. Az 1990-es évek végétől központi támogatásból minden évben lehetőség nyílt savmentes irattároló dobozok beszerzésére, ennek köszönhetően napjainkra az érintett levéltári anyag tekintélyes része a káros folyama­tot lassító tárolóeszközökbe kerülhetett. Az 1990-es évek végén fennálló állapotokhoz képest az elhelyezési viszonyok hosszabb távú megoldását biztosító fejlesztés történt a BFL-ben. A Fővárosi Önkormányzat saját erőből 2004-ben felépítette az ország legmodernebb levéltári épületét. Ezzel megszűnt az intézmény széttagoltsága, a levéltári anyag megfelelő körülmények közé került, hosszútávra biztosított az iratátvétel, jók a kiszolgáló helyiségek. Központi címzett támogatás segítségével létesült a Pest Megyei Levéltár űj épülete, amely megfelelő, de üres raktári férőhely már gyakorlatilag nincs benne. Az eredetileg könyvtárnak szánt épületszárny levéltári célú felhasználása jelenthetne férőhely-bővülést. 2002-ben adták át a Vas Megyei Levéltár címzett támogatással létesült új épületét, amely hosszabb időszakra biztosítja a levéltári anyag elhelyezését. A Veszprém Megyei Levéltár — szintén címzett támogatás felhasználásával — jutott új elhelyezéshez egy létező épület levéltári célú felújítása révén (2005). Emellett a pápai részleg is a réginél megfelelőbb épületbe költözhetett. Címzett támogatással jelentős beruházást hajtott végre a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Levéltár fenntartója az alsózsolcai új, nagy befogadóképességű raktár felépítésével (2008). (Viszont a mezőcsáti részlegnek helyet adó épület nagyon leromlott állapotba jutott!) Úgyszintén címzett támogatás felhasználásával bővült duplájára a Jász-Nagykun—Szolnok Megyei Levéltár raktárkapacitása. Említésre méltó, de a súlyos körülményekhez mérten csekély fejlesztések valósultak meg néhány megyében. Új levéltári részleg alakult Baján a Bács-Kiskun Megyei Önkor­42

Next

/
Oldalképek
Tartalom