Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - HÍREK - Széchenyi István és kora a levéltári források tükrében. Konferencia a Magyar Országos Levéltárban (KOCSIS PIROSKA)

Hírek Török Enikő, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezető-helyettese nem a gróf tetteit elemezte, hanem egy ideájának a gyakorlati megvalósulását. A Széchenyi-féle Lánchíd tervrajzainak bemutatásával láttatta azt a folyamatot, hog}? milyen építési fázisokon keresztül, és milyen műszaki megoldásokkal készült el a nagy mű. A levéltár tervtárának gyűjteményében több mint 350, a Lánchíddal kapcsolatos tervrajzot őriznek, ezek többsége a T 14 Tervek a Kereskedelmi Minisztérium anyagából című állagban találhatók. Tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogyan kerültek a levéltárba ezek a tervrajzok, majd válogatást mutatott be a tervtár anyagából. Ismertette, hogy a tervrajzok típusai között találhatók döntéselőkészítő és kiviteli tervek, a hídépítés során használt gépek, szerszámok és eszközök rajzai, a hídtervek között pedig helyszínrajzok, alap-, metszet- és homlokzatrajzok. A döntést előkészítő rajzok a tervezőtől, William Tierney Clark angol mérnöktől származnak. Az érdeklődők láthatták a lánchíd, a kőhíd és az öntöttvas híd összehasonlító rajzait is. A tervek közül az előadó érdekességként megemlítette, hogy W. T. Clark nem csak egy hídra vonatkozóan készített terveket, hanem összesen három lánchíd tervét nyújtotta be Sina Györgynek, illetve az Országos Küldöttségnek. Ezek szerint, a mai Lánchíd tervén kívül egy kétpillérű gyaloghíd, valamint egy egynyílású lánchíd tervét is elkészítették, e terveknél azonban a láncokat a Gellért-hegyhez kellett volna erősíteni. A továbbiakban a Lánchíd pontos helyének a kiválasztásával, a kapuzat kialakításával, a parti pillér jászolgátját ábrázoló rajzzal, a hídfőkkel párhuzamosan épített mederpillérek és alapozási munkálatokkal kapcsolatos tervrajzokat mutatott be. Az előadó hangsúlyozta, hogy a hídfőkön épített vámházak feladata a hídvámok beszedése volt, ami biztosította a részvénytársaságnak befektetése megtérülését. A hídvám szedését 1918. november 30-án törölték el. Végezetül különböző, korabeli lánchidak és a pest-budai hajóhíd szélességét hasonlította össze, amelyből kiderült, hogy a korábbi hajóhídhoz és a többi európai függőhídhoz képest a 19. század közepén elkészült Lánchíd volt a legszélesebb. A konferencia eredményes volt, elérte célját. Az előadások hűen tükrözték Széchenyi István tevékenységének sok összetevőjét, a kort és a Széchenyi köré fonódó legendákat. Kocsis Piroska 2010. november 26-án délután 15 órakor került sor Budapest ¥ óváros Levéltárában a levéltár és az Osiris Kiadó kiadásában megjelent Az Andrássy út körül című tanulmánykötet bemutatására. Ugyanekkor került sor a Budapesti Negyed számaként a Fővárosi magántörténelem, és a Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából sorozatban HORVÁTH J. ANDRÁS: A megigényelt világváros című monográfiájának bemutatójára is. A levéltár kiadványait KÖVÉR GYÖRGY és GYÁNI GÁBOR történészek, a levéltár és az Osiris közös kiadásában megjelent tanulmánykötetet pedig BÁCSKAI VERA történész mutatta be a nagyközönségnek. 77