Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - HÍREK - Beszámoló az európai nemzeti levéltárak állományvédelmi vezetőinek hágai tanács-kozásáról (KÖRMENDY LAJOS)

Hírek 198 nem tévesztendő össze a revízió alatt lévő, a levéltári iratok őrzésére és kiállítására vonatkozó brit szabvánnyal, azt nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni fogja. (L. még: www.bsigroup.com/pasl98). A Finn Nemzed Levéltár állományvédelmi osztálya az elmúlt hónapokban szinte csak digitalizálással kapcsolatos feladatokat végzett, ugyanis hét hónap alatt kell befejezniük egy nag}

7, összességében 2,1 millió digitális képet eredményező projektet. Hatvan munkatársuk(l) dolgozik állandóan a projekten, saját maguk végeznek minden munkát, mert az utóbbi években nagyon sok rossz tapasztalatot szereztek külsős cégekkel. Véleményük szerint a kiszervezés egyrészt drága, másrészt nagyon sok jogi és adminisztratív előkészületet és utómunkálatot követel, harmadrészt sokszor az eredmény is kétséges. A finn levéltárakat képviselő Kecskeméti István részletesen és keserűen számolt be egy hosszadalmas vitáról, amit az egyik vállalkozóval folytattak, aki még a digitális képek szemmel látható hibáit sem akarta egy ideig elismeri. A levéltár pedig időzavarban van, mert a pályázat lezárásának határideje közeleg... Ismerős helyzet! A résztvevők többségének reagálásából számomra az tűnt ki, hogy a korábbi 1-2 évtized lelkesedése a kiszervezés iránt lelohadt a nyugati levéltárakban, és ma a többség a saját munkaerővel végzendő munkát preferálja. A Finn Nemzeti Levéltár egyébként azt tervezi, hogy pár éven belül a teljes mikrofilmállományát hozzáférhetővé teszi digitális formában is. Németországban, Berlinben a Szövetségi Levéltár most vett birtokba egy űj levéltári épületet, ami a legszigorúbb energiagazdálkodási elveknek megfelelően készült. Tulajdonképpen eg}

7 ún. passzív ház készült, amely minimális energiaráfordítással működtethető. Az összeomlott Köln Város Történeti Levéltárában folynak a mentési munkálatok. Becslések szerint az iratanyag 85%-át már biztonságba helyezték (20 különböző levéltár vagy egyéb tárolóhely között osztották szét), és 15% még mindig a föld alatt van. Hogy milyen állapotban, az más kérdés, de biztató, hogy közel egy évvel a katasztrófa után is ástak ki olyan köteteket a vizes földből, amelyeknek csak a széle károsodott, és nem is súlyosan. Dániában is új, nag}

7, 350 ifkm iratanyagot befogadni képes raktárépületet vettek nemrég birtokba. A fő áramlattal szemben ez PPP-konstrukcióban készült, azaz eg}' magáncég építette, és a levéltár hosszú távra bérli. Nagyon érdekes volt a dán kolléga beszámolója egy új, penészes iratok tisztítására szolgáló berendezésről. Mint elmondta, 150 ifm penészes irat tisztítását szeretnék megoldani. A hagyományos, darabról-darabra történő manuális tisztítás költsége 700 000 euró lett volna. Viszont találtak egy céget, amely kifejlesztett egy speciális gépet, ami sokkal nagyobb termelékenységgel, ugyanolyan minőségben, de tizedannyi költséggel képes megtisztítani az iratokat. Az eljárás lényege: behelyeznek kb. tíz centiméternyi anyagot, amit a gép intenzív vibrálással szétráz, majd erős légáramlattal kifújja az iratok közül, illetve az iratokról a szennyeződést, penésztörmeléket és spórákat. A szlovén kolléganő az áldadan raktározási helyzetükről beszélt, nincs egyetlen levéltári célra épült épületük sem, emiatt rengeteg kompromisszumot kénytelenek kötni: magas hőmérséklet, túl magas vagy alacsony páratartalom, erős légszennyeződés stb Szintén ismerős helyzet! Lettországban most központosítják az állami levéltárakat, és — valószínűleg észt mintára — egy nemzeti levéltári hálózatba vonják őket össze, ami az állományvédelemben is létszámcsökkentéssel fog járni. Az átszervezést eg}

7 új levéltári törvény fogja szentesíteni. (A létszám- és költségvetési csökkentés általános az európai levéltárakban.) A holland vendéglátók több projektről is beszámoltak. Gőzerővel digitalizálnak, az ambiciózus terveik szerint évente ötmillió(!) felvételt fognak produkálni. A fényképészeti anya53