Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - FAZEKAS CSABA: A múltmegismerés jövője, avagy töprengés a 22. század történé-széről

Fazekas Csaba feltárását illeti, nagyon nem kell ma sem mást tennünk, mint amit pár évtizeddel vagy akár egy évszázaddal korábban élt elődeinknek kellett, A 20. század technikai újításai persze sok vonatkozásban változtatták, illetve árnyalták a megismerés lehetőségeit, gondoljunk csak a fotó, a mozgókép, a hangrögzítés vagy a telefon megjelenésére és tömeges elterjedésére. 2 De az alapvető irányt (a papírra írott vagy nyomtatott szöveg által hordozott történeti informá­ció feltárására irányuló törekvést) mindezek nem változtatták meg. A 2000-es évek elején azonban alapvetően változott meg az emberiség íráshoz való vi­szonya azáltal, hogy a számítógép mindennapjaink részévé vált. Két vonatkozásban min­denképp foglalkozni kell ennek episztemológiai tanulságaival: 1. Hogyan változik a napja­inkban keletkező emlékek — potenciális történelmi források — jellege és a megismerésben való felhasználhatósága, vagyis mennyiben változik meg a múlt feltárhatósága a 22. század történésze számára? 2. A digitalizáció hogyan befolyásolja a feltárható szakirodalmi hátteret és a publikációs lehetőségeket? A mai történész számára (nem számítva most a zömmel tárgyi emlékekhez kényszerű­ségből is nyúló régebbi korok kutatóit) az írott források jelentik a legfontosabb bázist. A 18­21. században iratok tömkelegét „termelték" a különböző közhivatalok, intézmények, egye­sületek és magánszemélyek egyaránt. Utóbbiak természetesen elveszhettek (és jó részük el is veszett) a történeti kutatás számára, hiszen sok minden (főleg magániratok) eleve be sem kerültek a levéltárakba, az őrzött irategyüttesek is pusztulhattak mostoha tárolási körülmé­nyek vag} 7 éppen tűzesetek stb. következtében. De ami levéltárba került, ahogy mondani szokás, történeti értékkel bíró információt hordoz, jó eséllyel kerülhet a kutató kezébe, a feltárt adatok pedig a történeti szintézis részévé válhattak és válhatnak. Az elektronikus íráshasználat azonban alapvetően más jellegű kommunikációt jelent, mint a papír alapú. Összességében elmondható, hogy nincs „nagy baj" a magyarországi jogi szabályozással, 3 a levéltáros szakma a kezdetektől igyekszik lépést tartani a digitalizáció kihívásaival. 4 E kihívások egyébként kettős irányúak: egyrészt a meglévő levéltári anyag digitalizálását, másrészt az eleve elektronikusan készülő iratok archiválását jelenti. (Érdemes megjegyezni, hog} 7 magát a kutatást is milyen mértékben alakítja át a digitalizálás: laptoppal összehasonlíthatadanul kényelmesebb a levéltárban jegyzetelni, fényképezőgéppel digitális fotót készíteni stb. Arról nem is beszélve, hogy számos irategyüttes került fel az internetre, 2 Kitérőként megjegyzem, a 20. századdal foglalkozó feldolgozásokat olvasva, az említett új típusú forráshordozók az írott forrásoknál jóval kisebb mértékben jelennek meg a felhasznált forrásokban. A digitalizáció lehetőségei ezen is változtatnak, hiszen az interneten, illetve D\TD—ROM-on jóval könnyebben hozzá lehet férni például egykori filmhíradókhoz, rádióbeszédekhez stb. Számos újabb keletű kiadvány szerkesztői már élnek is a multi­médiás forráspublikáció nyújtotta lehetőségekkel. L. pl: MAJTÉNYI—MLKÓ—SZABÓ, 2009. 3 A „köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről" szóló 1995. évi LXVI. törvény hatá­lyos szövege az irat fogalmába beleérti az „elektronikus vag)' bármilyen más adathordozón" rögzített informá­ciót, az irattár alatt rögzíti a „fizikai, illetve elektronikus tárolóhely"-eket (3. § c) ill. g) pontok); gondoskodik a közfeladatot ellátó szervek elektronikus iratkezeléséről (9. § (2) bek., 35/A. § (2) bek.); megszületett „a digitális archiválás szabályairól" szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM, sz. rendelet is stb. L. még minderről Ács Zoltán elő­adását az Úton az elektronikus levéltár felé című konferencián (Budapest, 2006. június 14.): jogszabályváltozások értel­mezése és következményeik a levéltárak működésében, az elektronikus levéltár értelmezési nehézségei a mai struktúrában. DMS Labor honlapja: http://www.dmslabor.hu/eloadas/166/ [a letöltés ideje: 2010 novembere]. 4 A vonatkozó pubükációk közül 1. pl.: BARACS-CSEH-KÖRMENDY-SZÖKE-VÁNKOSNÉ TÍMÁR, 2003; illetve a Magyar Országos Levéltár fennállásának 250. évfordulóján rendezett konferencia (Budapest, 2006. március 2.) előadásai között: KÖRMENDY, 2006; WEBER, 2006. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom