Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - IN MEMORIAM - Bán Péter (Á. VARGA LÁSZLÓ)

In memóriám nyokat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd 2002-ig az újkori történelmet a Miskolci Egyetemen, illetve 1997-től részt vett az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán a történelmi segédtudományok oktatásában is. Egerbe történő visszatérését követően folytatta korábbi kutatásait az északkeletmagyarországi régió dézsmajegyzékeiben, illetve részfejezetet készített a Miskolc monográfia II. kötetébe. Hasonló témában jelentek meg cikkei a Barta Gábor és a Katus Lászlóemlékkönyvben. A világi (Batthyány) uradalmak 18. századi történetéről három tanulmánya is megjelent ausztriai illetve magyarországi kiadványokban. Feldolgozta az egri püspöki uradalom Eszterházy Károly-kori igazgatását {Eszterházy Károly Emlékkönyv, Eger, 1999) szerkesztője és az 1700-1848 közötti korszakot illetően szerzője volt a 2000-ben megjelent Kápolna története című monográfiának. A tavaly megjelent Levéltári Kézkönyvben a Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története című fejezetet szerkesztette, ezen belül a Gazdasági szervek a 18. századtól napjainkig című résznek társszerzője, az egyház-igazgatásinak pedig szerzője volt. Történészi—levéltárosi pályáját öt önálló kötet és félszáznál is több tanulmány reprezentálja, oktatói tevékenységének eredményességét pedig mi sem jelzi jobban, minthogy egyetemi tanítványai közül öten egyetemi oktatók, nyolcan levéltárosok lettek, és közülük egy már levéltár-igazgató, ketten igazgatóhelyettesek. Négy évig volt szerkesztője a Levéltári Szemlének, levéltár-vezetőként pedig igen kiterjedt szerkesztői tevékenységet is folytatott (az Archívum, a Tanulmányok Heves megye történetéből, a Heves Megyei Levéltár Forráskiadványai című sorozatok és más, Heves megyei levéltári kiadványok). Bekapcsolódott a Szjz. magyar falu könyvesháza sorozat Heves megyei köteteinek elkészítésébe, szerkesztésébe is. Történészként és levéltárosként aktív tagja volt a nemzetközi tudományos életnek is. Történész-kutatóként az uradalmi igazgatás és a tizedjegyzékek tárgykörben szerepelt kollokviumokon, levéltárosként hungarica-gyűjtést folytatott Lengyelországban, Jugoszláviában, Ausztriában, Portugáliában. 1994-ben résztvevője, illetve előadója volt az Olasz-Magyar Történész Vegyesbizottság pécsi konferenciájának, 1995-ben az Európa Tanács által Strassbourgban szervezett első francia-magyar kerekasztal tanácskozásnak. 1997-ben magyar kiküldött volt Pekingben, a XIII. Nemzetközi Levéltáros Kongresszuson, 2001-ben Firenzében az Európai Levéltárosok VI. Konferenciáján vett részt. A hazai szakmai és tudományos szervezetek közül alapító tagja volt a Magyar Levéltárosok Egyesületének, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának, illetve a Hajnal István Körnek. 1997 és 2008 között három periódusban volt az MLE Választmányának tagja. 2002-ig elnökségi tagja volt az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának is. A levéltári szakfelügyelői rendszer megszervezését követően 1998-tól 2004-ig a budapesti egyetemi levéltárak szakfelügyelője volt. 2000 és 2004 között, illetve 2009-től a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumának, 2004-től a magyar levéltárügy szakmai irányítását ellátó Levéltári Kollégiumnak a szakmai szervezetek által delegált képviselője lett. Egyik legaktívabb résztvevője volt a Kollégium mellett működő, a levéltári anyag besorolását biztosítani hivatott fondszerkesztési, valamint a levéltáros-képzést, továbbképzést kidolgozó munkabizottságoknak. Azon levéltárosok és történészek közé tartozott, akik nemcsak az igazgatásuk alá tartozó intézmény és munkatársai, de az egész szakma érdekében tevékenykedtek, illetve akik zökkenőmentesen össze tudták hangolni a magas szinten művelt levéltárosi, történészi és 91