Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - FEKETE JÓZSEF: Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914-1919 között

Fekete József zetisége is vegyes volt, az első sebesültek között is mindössze négy volt magyar születésű. Egy dupla oldalon eleinte csak öt katona adatait tüntették fel, 1918-ban már hét, majd kilenc főt tartottak nyilván egy oldalon, de az év végére már 12 majd 17 katona adatait összesítették egyre kisebb rubrikákban. Összesen 384 katonát ápoltak 1919. február 12. napjáig. Az összesítés szerint 31 334 nap, ha az ápolási napokat összeadjuk, ami majdnem 82 nap átlagban egy katonára lebontva.

2

1 A kórházban 222 műtétet hajtottak végre, amelyből a legtöbb (64) lövedék eltávolítása volt, de nagyon sok volt a tályognyitás is (62). A kórházban négyen haltak meg, mind lőtt seb miatt. Л % ápoltak év szerint megoszlása Évek Apoltak száma a felvétel éve szerint Közülük magyar születésű 1914 52 17 1915 75 64 1916 95 89 1917 82 71 1918 80 60 1919 0* (20 fő január 1-én.) * Mivel a háború ebben az évben már véget ért, így új beteget már nem vettek fel, de a meglévőket ápolták. 1919. február 12-én 16 beteg volt az utolsó napon a kórházban, közülük 6 gyógyuladanul és egy javultan távozott. A hadikórházat több magas rangú személy is meglátogatta. 1914. szeptember hó 27-én Auguszta

2

2 hercegnő látogatásával tüntette ki,

2

3 ezt követően 1914 október 9-én az újonnan megnyílt kórházat meglátogatta Dr. Csernoch János

2

4 bíboros, Magyarország Hercegprímása.

2

5 A következő oldalon a látogatók nevei között olvashatjuk többek között Prohászka Ottokár,

2

6 Zichy Sarolta grófnő nevét, illetve az állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium tanári testülete látogatóinak névsorát, a Szegények Kis Nővérei látogatóit, és egy olvashatatlan aláírást eg}' vezérőrnagytól. A látogatók között volt egy református tábori lelkész is 1916. március 18-án, és 1917. június 18-án a Szent Szív zárda polgári iskola tanulói.

2

7 A kórház első raportkönyve, amely az eseményeket naponként rögzítette, sajnos nem maradt fenn, de a második 1916. július hó 5. napjától tudósít minden nap eseményéről egészen 1917. január 22. napjáig. Már a napló első napi bejegyzése szerint 23 beteget ápoltak itt, akik közül három volt tiszt és húsz katona, tehát az ágyszámot növelték.

2

8 A raportkönyvbe 2

1 BFL XII-3. 20. d. 102. cs. 139. 2

2 Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (Prinzessin Auguste Maria Luise von Bayern) (München, 1875. április 28.Regensburg, 1964. június 25.); a Wittelsbach-házból való bajor hercegnő, Ferenc József császár és király unokája, József Ágost főherceg felesége, ennek révén osztrák fóhercegné (Erzherzogin von Österreich), magyar királyi hercegné. 2

3 BFL XII-3. 20. d. 102. cs. 143. 2

4 Csernoch János (Szakolca, 1852. június 18.-Esztregom, 1927. július 25.) bíboros, esztergomi érsek. 2

5 BFL XII-3. 20 d. 102. cs. 144. lap 2

6 Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10.-Bp., 1927. április 2.) római katoEkus püspök, teológus, hitszónok, főrend, egyházi író. 2

7 BFL XII-3. 20 d. 102. cs. 145-146. 2

8 A BFL XII-3. 21. d. 104. cs. 33. bejegyzése szerint a 22 számú ágyat 1915. április 7-én tették be, és első betege Dr. Kass Andor segédorvos volt Rozsnyó járásból, a Magyar Királyi 17 számú honvéd gyalogezred II. zászlóalj állományából mint lázas, hörghurut. A 23 számú ágyban Hoek Lajos gyógyult elsőként 1915. június 16-án. 26