Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - NAGY GÁBOR: Fasisztának minősített könyvek kivonása a Magyar Országos Levél-tár könyvtárából (1945-1947)
Nagy Gábor tudományos kiadványai". 4 További hivatkozási alapként szolgált, hogy 1944-ben a levéltár egyszer már mentesült a beszolgáltatási kötelezettség alól, mikor a Szálasi Ferenc-kormány sajtóügyekért felelős kormánybiztosa, Kolozsváry-Borcsa Mihály engedélyezte, hogy az 10 800/1944. számú rendelet 5 hatálya alól a Magyar Nemzeti Múzeumhoz (MNM) tartozó intézmények felmentést kapjanak. A levélírók harmadrészt hivatkoznak arra is, hogy a történettudományi kutatások szempontjából ezek a művek nélkülözhetedenek. A levéltár ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy ezeket a műveket, csakúgy mint az 1944-ben indexre tett könyvek esetében, az állománytól elkülönítve fogják tárolni. Emellett pedig, mivel a levéltár könyvtára nem volt nyilvános könyvtár és csak a MOL levéltárosai és a kutatók használhatták, azzal is érveltek, hogy túlságosan nagy nyilvánosságot az esedeges engedélyezés nem fog kapni. Április 5-én Fitz József, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) igazgatója levelet ír 6 Supka Gézának, az MNM elnökének, azt kérve tőle, hogy a megjelent rendeletet módosítsák olyan formában, hogy a fasisztának minősített, forgalomból kivonandó és megsemmisítendő könyvek kijelölt gyűjtőhelye az OSZK legyen, hiszen ez az egyeden olyan könyvtár Magyarországon, amely hivatva van egy ilyen feladatot ellátni. Fitz arra is kérte Supkát, hogy az OSZK a kivonandó könyvek közül egy-egy példányt megőrizhessen, hiszen a későbbi hivatalos eljárások (igazolóbizottságok, népbíróságok stb.) esetén ezen dokumentumok bizonyító erejűek lehetnek, arról nem is szólva, hogy a történettudomány számára is megőrzendő művek, hiszen ezek pusztulása estén egy egész korszak válik feldolgozhatadanná. Látható, hogy az OSZK és a levéltár is nagyjából ugyanazon okokra hivatkozva kérvényezte azt, hogy az indexen szereplő könyveket megőrizhesse, azonban a történelem úgy hozta, hogy végül is csak az OSZK kapott engedélyt arra, hogy ezt megtehesse. A levéltár kérvényére ugyanis semmiféle válasz nem érkezett, míg az OSZK ezen irányú kérését Supka a Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB) 1945. április 11-ei ülésén felvetette. 7 Supka az ülésen indítványozta, hogy a BNB kérvényezze a kormánytól az 530/1945. M. E. rendelet módosítását, mégpedig úgy, ahogyan azt Fitz József az április 5-ei levelében kérte. Vagyis: a BNB kötelezze arra a kormányt, hogy a rendelet 1. §-át úgy módosítsák, hogy a kijelölt gyűjtőhely az OSZK legyen, és hogy egy-egy példányt zárt kezelésben megőrizhessen. Gerő Ernő erre rezignáltán mindössze annyit jegyzett meg, hogy ezt a rendeletet amúgy sem hajtják végre. 1945. április 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kiadott 1330/1945. M. E. számú rendelet az 530/1945. M. E. rendelet végrehajtásáról intézkedett. Itt történt említés arról, hogy megkezdődött „azon irodalmi termékek, filmek és kották teljes kimutatásának összeállítása, amelyek az 530/1945 M. E. számú rendelet 1. §-ának körében megsemmisítendők". 8 Az első paragrafus rendelkezett arról is, hogy „valamennyi törvényhatóság, társadalmi intézmény, könyvkiadó vállalat, Magyar Távirati Iroda stb. és a sajtó támogassa a hatóságokat ebben a munkában." 9 E szerint a beszolgáltatott könyveket a törvényhatóságok első tisztviselői gyűjtik és tárolják mindaddig, amíg ezek elszállítása meg nem történik. A rendelet arra is felhívta a fi4 MOL Y 7. 15/1945. O. L. sz. 5 Am. kir. minisztérium 10 800/1944. M. E. sz. rendelete a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában. Bp. К., 1944. április 30. 97. sz. 5—6. 6 Közli: BÁNFI, 2003. 43^4. 7 GÁSPÁR-HALASI, 1975. 89. 8 Az ideiglenes Nemzeti Kormány 1330/1945. M. E. sz. rendelete az 530/1945. M. E. rendelet végrehajtása tárgyában. MK, 1945. (május 1.) 19. sz. 1. 9 Uo.' 48