Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem tudományos világban nem »Polizei«-re és bürokráciára, hanem önkormányzati szabadságra van szükség. A szabadság nemcsak a tudományos kutatás, hanem a tudományos igazgatás sikerének is nélkülözheteden előfeltétele: a közigazgatási szabadság jogi formája pedig az autonómia. Ez az igazság az alapgondolata az 1922. évi XIX. törvénynek, s kísérletem lényege éppen abban áll, hogy a tudományegyetemeknél és a tudományos akadémiáknál történetileg kialakult és gyakorlatilag bevált önkormányzati rendszert át akarom ültetni nagy közgyűjteményeink igazgatásába."

4

0 A Gyűjteményegyetem önkormányzati életének elindulását úgy látta biztosítottnak Klebelsberg, ha „ennek az önkormányzati testnek érdemleges, nagy hatáskört adunk".

4

1 A kultuszminiszter elnöki beszédére a Gyűjteményegyetem nevében Csánki Dezső alelnök, az egyetemi tanár—tanácstagok nevében Concha Győző

4

2, a műértő tanácstagok nevében pedig Kollányi Ferenc jáki apát, prelátus-kanonok válaszoltak.

4

3 Az ülésen a Tanácshoz érkezett négy iratot ismertetett Hegedűs István gyűjteményegyetemi titkár, amelyek közül hármat a kultuszminiszter, egyet pedig gróf Zichy Rafaelné küldött. Az első, az 5229/1922. elnöki számú leiratban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Gyűjteményegyetem részére 10 millió koronát bocsátott annak kötelékébe tartozó könyvtárak anyagának hiánypódására.

4

4 A másodikban az 5228/1922. elnöki számú leiratával a Gyűjteményegyetem tudományos tisztviselői karának új létszámát és a kinevezési lehetőségeket tette közzé a kultuszminiszter. A harmadikban, a 160 951/1922. elnöki számú leiratával Klebelsberg a Néprajzi Múzeum számára építendő új épület tárgyában fordult a Tanácshoz. A negyedikben gróf Zichy Rafaelné, a Fejér megyei Sárrét tudományos kutatására a Történelmi Magyarország munkabizottsága nevében 100 000 koronát ajánlott fel. Klebelsberg javaslatára a Gyűjteményegyetem Tanácsa elintézés végett az igazgatótanács elé az első és második leiratot, a néprajzi szaktanács, igazgatótanács és teljes ülés elé a harmadik leiratot, a Magyar Nemzeti Múzeum szaktanácsa elé a negyedik leirat ügyét utalta.

4

5 Ezzel zárult az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem Tanácsának alakuló ülése. A Gyűjteményegyetem és az Egyetemi Könyvtár Az 1922. évi XIX. törvénycikk (1) §-ának 5. pontja a négy nemzeti nagy könyvgyűjtemény mellett ötödikként a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárát is a Gyűjteményegyetem keretébe kívánta vonni. E törvény (10) §-a azonban kimondta, hogy ez csak akkor válik lehetségessé, ha az Egyetem ehhez hozzájárulását adja. Azonban az egyetemi tanács, mind a három kar és a tanárok nagyobb része a belépés ellen foglalt állást. Attól tartva, hogy a Könyvtárnak a Gyűjtemény egyetemhez való kerülésével csorbulni fog az Egyetem autonómiája, meggyengül „a könyvtár feletti rendelkezési joga, hogy nem dönthetnek szabadon a beszerzések tekintetében, hogy a személyzeti ügyek kikerülnek hatásköréből, hogy a könyv4

0 KLEBESBERG, 1990.134. 4

1 Uo. 136. 4

2 Concha Győző (1846—1933) jogász, egyetemi tanár. 1922-től 1925-ig a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt. Concha nevéhez fűződik az Országos Magyar Gyűjteményegyetem elnevezés. Ngy. N., 1922. augusztus 17. (III. köt.) 327. 4

3 MOL К 726. 1922-2. 1. es. 4

4 MOL К 726. 1922-3.1. es. 4

5 GyE, 1922-23. 16. 27