Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem patáról és személyzetük minősítéséről címen.

2

8 A törvénytervezet szövegét először a közoktatásügyi bizottság tárgyalta le, majd a bizottság előadója, Barabás Samu ismertette az erről készült jelentést a plenáris ülés előtt, annak 1922. augusztus ló-án tartott 37. ülésén. Barabás kérésére a törvényjavaslatot nem a szokásos három nap múlva, hanem már másnap, sürgősséggel tárgyalták a képviselők.

2

9 A törvény általános tárgyalását Huszár Károly elnökletével 1922. augusztus 17-én, a nemzetgyűlés 38. ülésén folytatták le, az előadó szintén Barabás Samu volt. „Nemzeti nagy közgyűjteményeink, mint a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum és a budapesti királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára feltételesen, együttesen Országos Magyar Gyűjteményegyetem gyűjtőnév alatt egy önkormányzati jogi személyiséggé alakulnak, mely jogi személyiségnek az élén áll a Tanács" — mondta Barabás,

3

0 majd röviden ismertette a törvény néhány fontos elemét. Az intézményeket érintő ügyeket az önkormányzati elv alapján a Tanács intézi, jelöli a tudományos és közigazgatási tisztviselőket, elhatárolja egymástól az egyes közgyűjtemények kutatás- és gyűjtőkörét, gondoskodik ásatási programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint megpróbálja a társadalom figyelmét ráirányítani a könyvtárakra, levéltárakra és múzeumokra. Az előadó végül a fő célt abban jelölte meg, hogy „ezek az intézmények, mint minden, amit apáink lelkesedése, hangyaszorgalma hozott össze, a magyar irredentizmus szolgálatába kell, hogy szegődjenek..., hogy mindazt, ami velünk e rettenetes világháborúban történt, helyrehozzuk, hogy visszaszerezzük régi határainkat".

3

1 A további felszólalók — Viczián István, az egri Nagy János — elsősorban a korábbi bürokratikus vezetés helyett az önkormányzatiság alkalmazását, illetve a Gyűjteményegyetemnek a kultúrpolitikában betöltendő fontos szerepét emelték ki. A törvényjavaslat általános tárgyalásának végén Klebelsberg felszólalásában kifejtette, hogy két fontos cél vezette ennek megalkotásában: az egyik, megteremteni „a magyar állami alkalmazottaknak új státusát: a tudományos tisztviselőkét", a másik, hogy az öt nagy közgyűjteményt egyeden jogi személyiség keretébe fogja össze, mivel „ha az így létrejövendő igen széles autonomia s az abban már felölelt tudományosság széles köre egyszer szót emel, akkor annak révén úgyszólván maga a magyar tudományosság szólal meg, és ennek meglesz a visszhangja úgy a törvényhozás két házában, mint a magyar nemzet egészében. Ezért nem kis, gyenge önkormányzati testeket létesítek, hanem egyetlen nagy erős jogi személyiséget, amely úgyszólván az egész magyar tudományosságot képviseli".

3

2 A kultuszminiszter az új szervezet hatékony működésének egyik fő zálogát az önkormányzati irányításban látta. A törvénytervezet részletes tárgyalása a nemzetgyűlés 1922. augusztus 18-i, 33. ülésén volt.

3

3 Az elfogadás előtt álló jogszabály szövegének harmadik felolvasása 1922. augusztus 21-én, a 40. ülésen hangzott el,

3

4 kihirdetése 1922. szeptember l-jén történt meg az 1922. évi XIX. törvénycikként.

3

5 г» Ngy. N.. 1922. július 26. (II. köt.) 462. 2

9 Ngy. N.. 1922. augusztus 16. (III. köt.) 308. 3

0 Ngy. N.. 1922. augusztus 17. (III. köt.) 317-318. 3

1 Uo. 319. 3

2 Ngy. N.. 1922. augusztus 18. (III. köt.) 327-328. 3

3 Uo. 344-353. 3

4 Ngy. N., 1922. augusztus 21. (III. köt.) 363. 3

5 MT, 1922. 139-144. 25