Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - KILÁTÓ - LACZLAVIK GYÖRGY: Archivar. Zeitschrift für Archivwesen. 61. (2008). 1-4. füzet (472 oldal). Hrsg. Landesarchiv Nordrhein-Westfalen. VdA — Verband deutscher Archivarinnen und Archivare e. V.

Lacsrfavik György Az 1999. évi 3. számtól kezdődően a folyóirat egyes számai már az Internetről is elérhetők az észak-rajna-vesztfália levéltári portál (Archive in NRW) részeként.

3 Sőt egyes részei már csak online hozzáférhetők (pl. rendezvénynaptár). A 2008. évi évfolyamtól kezdődően a folyóiratnak nem csak a címe és nyomtatása (modern és tiszta szerkezettel) változott meg, hanem tartalmilag is megújult. A legjelentősebb változás talán az, hogy egyes számnak lett egy központi témaköre, ami köré a tanulmányok csoportosulnak (Aufsätze). Az Eszak-Rajna-Vesztfália Tartományi Levéltár közleményei ezentúl külön rovatban jelenhetnek meg (Mitteilungen und Beiträge des Landesarchivs NRW). Néhány régebbi, ismert rovat új szerkezetet kapott (Archivtheorie und Praxis) vagy kibővült (Mitteilungen und Beiträge des VdA). Természetesen maradtak változadanul hagyott rovatok is, mint pl. az ismertetetések és a személyi hírekről szóló rovatok. A fent ismertetett szerkezetnek megfelelően elsősorban az egyes füzetek fő témáihoz írt tanulmányokra térnék ki részletesebben, számonként haladva, a többi rovatból pedig csak egy-egy érdekességet kiragadva a legvégén.

4 A 2008. évi 1. számnak — a már említett rengeteg újítás ellenére — egy olyan téma a vezérfonala, ami a leghagyományosabb levéltári munkák egyike: a levéltári anyag feltárása és kutathatóvá tétele (Erschließung und Bereitstellung

).

5 A négy tanulmány ismertetése előtt azonban mégis egy a 3. számban a Levéltár elméletben és gyakorlatban [ford.: a szerző] (Archivtheorie und Praxis) rovatban megjelent cikkel kezdeném. Edgar Kutzner, a Fuldai Püspöki Levéltár munkatársa világít rá talán legjobban cikkében

6 azokra a problémákra és kihívásokra, amelyeket a 21. század teremtett a német (és nemcsak a német) levéltárak számára. Paradigmaváltásra van szükség, írja, és nem elsősorban a technikai kihívások miatt. Akkor miért? Kutzner Stefan Benninget idézi, aki szerint a németországi önkormányzati levéltárakban (Kommunalarchive) a munkaidő 15-20%-át fordítják csak rendezésre és segédletkészítésre. A munkaidő nagy részét a közművelődési munka és a történeti képzésben való részvétel (5060%), továbbá a kutatók és kutatási esetek (25-30%) viszik el.

7 Ez meglepő még akkor is, ha az állami levéltárakban vélhetően azért árnyaltabb a kép. Még megdöbbentőbb azonban, ami ezután következik: A levéltárakban lévő fondok egy része még alapszinten sincs rendezve. Mindezért Kutzner a német levéltári rendezési és segédletkészítési módszert teszi felelőssé. A Johannes Papritz

8 által megalkotott módszer lényege, hogy alulról, az egyes iratok szintjéről építkezve írja le és építi fel a fond szerkezetét, vagyis egy fond segédlete csak akkor jelenhet meg, ha az utolsó ügyirat leírása is megtörtént. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hog}' csak ekkor kerül be a levéltári struktúrába és válik használhatóvá a kutatók számára. Ez a munka azonban nagyon nag}' időráfordítást igényel, márpedig amiről a levéltár sem rendelkezik adatokkal, nem kerülhet fel a világhálóra. Kutzner a megoldást mégis az informatikában, mégpedig az elmúlt évtizeden kidolgozott nemzetközi levéltári szabványokban látja. Az ISAD(G) (General International Standard Archival Description) és EAD (Encoded Archival 3 http://www.archive.nnv.de/archivar/ (a letöltés ideje: 2009 decembere). 4 Online használat esetén segítséget nyújt egy mind a 4 számra kiterjedő, tematikus tartalomjegyzék. (http://www.archive.nnv.de/archivar/hefte/2008/Jahresinhalt2008/Jahresinhalt2008.pdf (a letöltés: 2009 decembere). 5 Az egyes német szakszavak fordítása pontos magyar megfelelő hiányában nem könnyű feladat. A szó szerinti fordítás azonban nem lehet megoldás, ezért inkább a tartalomhoz legközelebb álló magyar szakkifejezést választottam. 6 KUTZNER, 2008. 7 Uo. 4. jz. VÖ.: BENNING, 1999.168. 8 Johannes Papritz 1554-től a Margburgi Levéltári Iskola vezetője volt, és a német levéltárosok nemzedékei kerültek Ы а kezei alól. Vö.: KÁLLAY, 1992. 110. 16