Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Л gödöllői koronauradalom igazgatása a két világhábortí között gatás informális struktúráját, funkcióját és szubjektív megítélését: az arra vonatkozó képze­teket bemutatni. A kapcsolatok értelmezéséhez a minisztérium állami birtokokat irányító ügyosztálya, a koronauradalom és a ménesbirtokok közötti fluktuációból indulunk ki. Kelemen Imrét az előző fejezetekben már említettük: 1908 és '43 között Mezőhegyesen (gyakornokként), Bábolnán (két ízben: gyakornokként, majd jószágigazgatóként), Gödöllőn (háromszor: gya­kornokként, kerületi intézőként, igazgatóként), valamint, szintén megszakításokkal, a minisz­tériumban teljesített szolgálatot. Czitó Győző Mezőhegyesről, az 1932 és '37 között jószág­igazgató Czeglédy Ákos, valamint az 1942-től '44-ig a koronauradalom élén álló Thiringer Vilmos a földművelésügyi minisztériumból került Gödöllőre. A beosztott tisztviselők cirkulációja rendszerint a birtokvezetés változásaihoz igazodott. Fridrich Géza bábolnai jószágigazgatót 1912-ben nevezték ki Gödöllő élére, aki magával vitte a fiatal Kelement („Fridrich kieszközölte Gödöllőre való áthelyezésemet"), majd miu­tán az igazgató a minisztériumba került, Kelemen ide is követte („1917 októberében beren­deltek Fridrich mellé"). 6 4 Czitó Győzőt 1923-ban bízták meg a koronauradalom vezetésével, és ezzel egy időben, szintén Mezőhegyesről került Gödöllőre Stollmayer Gáspár igazgatósági titkár és Gavenda Emil intéző, Bábolnáról vitéz Kováts Géza, a mácsai kerület vezetője (aki 1930-ban visszakerült Bábolnára, majd a minisztériumban dolgozott), valamint Hámorszky Ödön gyakornok. Ezzel szemben Vattay Dezsőt, a kasznárság és a gépműhely éléről a mi­nisztériumba rendelték, és a kettős könyvvitel előkészítésével bízták meg (1932-ben, az új miniszter, Purgly Emil Mezőhegyesre nevezte ki jószágigazgatónak) és Scherer Ottó ugyan­csak az ügyosztály számvevőségéhez került (őt viszont néhány év múlva visszahelyezték Gödöllőre). 6 5 A hivatali kapcsolatokat elsődleges: családi—rokoni nexusok szőtték át. Czitó Győző fia az igazgatósághoz beosztott magángyakornokként került 1928-ban Gödöllőre, majd a világ­háborúig a babati kerületben dolgozott. Az uradalom vezetésével 1922-1923-ban ideiglene­sen megbízott Neogrády Árpád, valamint Szilágyi Elemér jószágfelügyelő fia Mezőhegyesen teljesített próbaszolgálatot (az ifjabb Neográdyt ezután Bábolnára, a '40-es évek elején a koronauradalomba helyezték), Kriváchy Jenő intéző pedig hivatali főnöke lányát vette fele­ségül. A Batta család kiterjedt rokoni hálózatának szintén voltak gödöllői szálai. Batta Sán­dor 1921 és '32 között Mezőhegyesen jószágigazgató, 1928-tól a ménesbirtokok ügyosztá­lyának vezetője, akinek lányát Thiringer Vilmos vette feleségül, Tibor fiát pedig 1934-ben helyezték Mezőhegyesről Gödöllőre. (Harmadik gyermeke, Batta Pál 1936-tól minisztériumi osztálytanácsos, ezt követően a Lakatos-kormány földművelésügyi államtitkára, és a negye­dik, Sándor, Kisbéren szolgált, majd 1943-tól Bábolnán igazgató). 6 6 E példák alapján a ménesbirtoki tisztviselők (a központiak és az uradalmiak) zárt és ko­herens csoportja tárul elénk, a csoporttagok rekrutációja és az állami szolgálattal összefonó­dó szakmai karriere a gyakorlattól az előmenetelen és az áthelyezéseken át a nyugdíjaztatásig szigorúan szabályozott. (Ez idővel az intergenerációs mobilitásra, illetve a magánéletre is 6 4 MMA IV. 256. 6 5 Czitó 1925-ben, a minisztériumnak készített jelentésében úgy fogalmaz, hogy két éve, amikor kinevezték, „tervbe volt véve a tisztviselői kar kicserélése, de nem hajtották végre." Tehát a minisztérium nagyobb arányú személyi változtatásokat tervezett, amit feltehetően az informális kapcsolatok akadályoztak meg. (Vő. Kovács Lajos leve­lével.) MOL К 184. 3321. cs. 5. tét. 15 326/1929.; 5465. cs. 5. tét. 36 759/1933. 6 6 MOL К 184. 2500. cs. 5. tét. 97 115/1923.; 3616. cs. 5. tét. 55 837/1931.; 3773. cs. 5. tét. 58 652/1932.; 4132. cs. 5. tét. 48 408/1934.; 4930. cs. 5. tét. 17 701/1938.; 6601. cs. 5. tét. 36 417/1943.; 6602. cs. 5. tét. 36 726/1943.; 6603. cs. 5. tét. 524 932/1943. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom