Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Л gödöllői koronauradalom igazgatása a két világhábortí között ságban áll tőlük" — jelentette Kelemen Imre az 1930-as évek végén. (Az egyetlen képzett gép- és gyorsírónő csak 1940-ben állt munkába az igazgatóságon.) Ezzel összefüggésben feladataik differenciálatlanok voltak: Dániel Tibor szegódményes mezőőrként 1937-től a babati kerület irodáján is dolgozott, ahol a rábízott másolási munkákat „munkaidőn túl végezte", ezenkívül a raktárt kezelte, majd 1939-ben átmenetileg az irodai teendők ellátására az építészeti intézőséghez rendelték. (Az építkezések, a gépek és más felszerelések nyilván­tartásán kívül, a birtoktörzskönyveket is itt vezették.) Striss Józsefet váltotta, akiről a jószág­igazgató bizalmas információkat közölt Zboray Ferenc ügyosztályvezetőnek: „Pártfogólag terjesztem fel Striss József ideiglenes irodai kisegítő kérelmét, amiben fize­tése kiegészítését kéri. Előadom, hogy még szegény Balázs Józsinak a hagyatéka, s miután ágról szakadt, szegény ember, nem bocsátottam el, bár azok véleménye szerint, akiknél dolgozik, munkája a minimálissal egyenlő. Ha mi elbocsátjuk, valószínűleg foglalkozást ebben az életben nem kap, mert egyik szemére vak, és munkaképessége is minimális. Amíg itt van, addig megélhetésének a minimumát kívánatos biztosítanunk." Ebben az esetben nem arról van szó, hogy az igazgatás patriarchális vagy paternalista módszerei jegyében az uradalom a jobb munkateljesítményért, hűségért és lojalitásért cseré­ben gondoskodik alkalmazottjáról — miként az a magáncégeknél megfigyelhető volt. 49 Inkább arról, hogy a szegénységgel és a munkaképtelenséggel szemben (erre hivatkozik Kelemen) a munkaviszony fenntartása — a hagyományos közösségi védelemre emlékezte­tően — a „minimális megélhetést" biztosította. (A javadalom egy része, a „szokásnak meg­felelően", terményjárandóság volt.) Ám ami — számunkra most ez a fontos — az irodai munka és az adminisztráció elvárt színvonalát aligha érte el. 5 0 Mindezzel szemben az igazgatás birtokot terhelő költségei feltűnően magasak voltak. 1930-ban, amikor a kormány valamennyi állami uradalom számára szigorú takarékosságot írt elő, a tiszti kezelés: a tisztviselők készpénz- és terményjárandósága (134 829 pengő), a tűz­biztosítási díjak (143), az irodaköltségek (8900), a lakásbér, a tiszti kertek és az illetményföl­dek egyenértéke (26 219), valamint a tiszti fogatok fenntartása (34 440 pengő) összesen 204 531 pengőbe (egy kataszteri holdra számítva húsz pengőbe) került, ami az évi összes kiadás 39%-át adta. (Az 1930-1931. gazdasági évben az uradalom éppen 100 000 pengő hiánnyal zárt.) 5 1 Az állami birtokokon és köztük a gyenge talaj adottságú koronauradalomban azonban a jövedelmezőség nem lehetett az igazgatás elsődleges minősítője. Gödöllő, az udvari vadásza­tok biztosításán kívül, az agrárpolitika reprezentálására szolgált, a „gazdaérdekek" megjelení­tője, valamint az igazgatási feladatként kezelt mezőgazdasági szociálpolitika és a gazdasági munkásügyek terepe, 5 2 vagy az igazgatás — fegyelmezési és ellenőrzési mechanizmusaival — az uradalom társadalmi, szociális és hatalmi szervezetének fenntartását is biztosította. Ebből a szempontból egészen biztosan hatékonynak tekinthetjük. 4 9 BÓDY, 2003. 263-264. 5 0 MOLK 184. 4929. cs. 5. tét. 17 528/1938.; 6603. cs. 5. tét. 14 115/1943. 5 1 MOL К 184. 3617. cs. 5. tét. 99 303/1931.; 3773. cs. 5. tét. 58 652/1932. 5 2 Minderről részletesen: CSÍKI. Kézirat. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom