Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között
CSÍKI TAMÁS A GÖDÖLLŐI KORONAURADALOM IGAZGATÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A magyarországi uradalmak 1848 utáni történetével foglalkozó munkák a birtokigazgatást a gazdálkodást megelőzően vizsgálták, és a változásokat úgy értelmezték, hogy a „tőkés termelés fejlődése" ösztönözte és egyben megteremtette a neki adekvát üzemszervezeti és igazgatási formákat. 1 Ennek megfelelően a kialakuló nagyüzem meghatározó vonásai a centralizált, szakosodott (üzemágak szerinti) és a személyi felelősséggel egybekötött bürokratikus irányítás, valamint a számvitel „racionalizálása" és differenciálódása, ami a termelés eredményességét kifejező kiadásokon és a bevételeken kívül, a tervezhetőséget is lehetővé tevő anyag- és eszközkészletek rendszeres nyilvántartását biztosította. 2 Ez az érvelés Max Weber és a weberi hagyomány bürokrácia felfogására emlékeztet, amely a párhuzamba állított közigazgatási és gazdasági szervezetek hatékonyságát az alkalmazottak szakképzettségéből, tudásából, valamint a „szisztematikus" döntési struktúrákból eredeztette. 3 Igaz, figyelmen kívül hagyta, hogy mindezt a német szociológus a bürokratikus hatalomgyakorlás eszközeként értelmezte. Első pillantásra számunkra is kiindulópont lehet Weber bürokráciaelmélete, mivel a gödöllői birtok tulajdonosa az állam (sőt a korona szimbolikus hatalma), így elöljárói, akár a minisztériumi, akár az uradalmi tisztviselők, amikor „kiadják rendelkezéseiket és parancsaikat, a maguk részéről annak a személytelen rendnek engedelmeskednek, amelyhez rendelkezéseik igazodnak." 4 Szükséges azonban az intézményi struktúrán belüli személyes kapcsolatok és szerepük vizsgálata a döntésekben és azok végrehajtásában. Azt feltételezve, hogy az interakciókat a jogilag szabályozott együttműködési normákon kívül, kulturálisan meghatározott viselkedések befolyásolták. 5 1. Az állami irányítás és a normaszegés esetei A koronauradalomnak — Mezőhegyeshez, Bábolnához és Kisbérhez hasonlóan — kétszintű igazgatási rendje volt: a központi igazgatást a földművelésügyi minisztérium gazdasági főigazgatósága, 1922-től a ménesbirtokok és uradalmak ügyosztálya, a helyit a Gödöllő székhelyű jószágigazgatóság látta el. Ily módon irányítását egyfelől a mezőgazdasági szakigazgatás elvei és központilag szabályozott szervezete, másfelől az „önkormányzat" érvényesítésének formális és informális lehetőségei határozták meg. 6 Előbbire a centralizáció és a tervezés egysége volt jellemző, ami az állami agrárpolitika érvényesülését, valamint a közérdeket szolgáló termelés eredményességét kívánta biztosítani, 1 E tanulmány egy hosszabb munka része, amelyben a gödöllői koronauradalom két világháború közötti gazdálkodását és társadalmát vizsgáljuk. 2 TÓTH, 1977. 78-80., 83., 99.; TÓTH, 1980. 82-83. 3 BRETON-WINTROBE, 1982. 33. 4 W EBER , 1987. 225-227.; VÁRI, 1990. 10-11. 5 N ORTH , 1990.140. 6 Az igazgatás dualizmus kori előzményeiről Farkas, 2004. 20-37.; a Gödöllői Városi Múzeumban található uradalmi iratokról Farkas, 2002a. 18-26. Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. sz. 28-50.
