Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Kommentárok két nyugtához. Ujabb adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Újabb adalékok Jás^jNagykun-Szplnok vármegye székházának megépítéséhez Megyeháza „varázsütésre" 1878. november 18-án Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége korábban nem látott, fényes ünnepségre készült. Az alig két évvel előbb életre hívott törvényhatóság közgyűlése ugyanis e napon vehette birtokba a vármegye új, Szolnok város főutcáján megépült impozáns székházát. A ceremónián a megyeháza emeleti dísztermében összesereglett megyei és városi potentátokat Kiss Miklós főispán meghatottságtól átitatott gondolatokkal köszöntötte, és kifejtette, „[...] alig két évvel ezelőtt, midőn [...] Jász-Nagykun-Szolnok megye bizottságának megalakulását ezen megye első közgyűlésében kimondá, nem számíthatott a sors azon kedvezésére, azon kiváló szerencsére, hogy ezen megye székházának ünnepélyes felavatása alkalmával, ugyanannak dísztermében először megszólalhasson. Kiváló szerencsének nevezi ezt nem csupán azon tekintetből, mivel [...] a vármegyének főispáni székét elfoglalja, hanem szerencsésnek vallja ezt azért is, mivel ezen székház gyors és mint egy varázsütésre történt felépítésében a megye ezelőtt együvé nem tartozott s részben külön intézvények alatt állott részeinek a testvériség kötelékeivel történt egybefűződésének jelét látja kifejezve. Méltánylással elismeréssel kell fogadni azon reális irányt, mely a megyét ezen székház építésében vezette, mely egyéb nem lehetett nem is volt, mint az adott helyzet bölcs felhasználása s erős akarat érvényesítése mellett, úgy az önkormányzati jog — valamint az állam érdekeinek előmozdítása a jó és gyors közigazgatás lehetővé tétele által."

1 A főispán szavai nagyon találóan összegezték az elmúlt évek eredményeit, hiszen a megye megalakulása óta eltelt 26 hónap gyors és látványos sikereket hozott. Az eltérő történelmi hagyományokkal rendelkező és különböző jogállású területeket egybekapcsolva, kiépült a megyei közigazgatás rendszere, megszilárdult az új törvényhatóság szerkezete, és mindezek mellett felépült a vármegye egységét szimbolizáló egyszerre modern és monumentális székházépület, amelyről a vármegye főjegyzője, Kerek József büszkeséggel állíthatta, hogy „a haza bármely megyéjének hason czélra használt épületei között első helyet fo^al el".

2 Az épület — jóllehet még ma is irigylésre méltóan rövid idő alatt készült el — persze csak a patetikus retorikai fordulat szerint épülhetett fel mintegy „varázsütésre", az ünnepélyes átadást nagyon is fáradságos, több mint kétesztendős szervező, előkészítő, pénzteremtő, tervező és építőmunka előzte meg. A megyeháza épületét hivatalosan átadó főispán ezért nemcsak a megye településeinek közös áldozathozatalát, hanem a Sipos Orbán alispán vezette „székházépítési bizottság" embert próbáló fáradozásait is nyilvánosan megköszönte: „Ezen komoly irány és erős akarat azon buzgó tevékenységben, s fáradhatadan kitartásban nyilvánult, melyet a székház építésével megbízott küldöttség, s annak élén a törvényhatóság szeretett alispánja tanúsított, mely nélkül a megye lakosságának áldozatkészsége mellett is aligha lett volna elérhető, hogy ezen a közkívánalomnak megfelelő székház alig 11 hó alatt elkészüljön, s mai napon teljesen a törvényhatóság használatába bocsáttassék.".

3 Nem pusztán a köszönet szavai, de a korabeli levéltári dokumentumok, bizottsági jegyzőkönyvek, levelek, számlák, kimutatások is azt igazolják, hogy Sipos Orbán — olykor erélyes intézkedéseket is igénylő — szervezőmunkája nélkül Jász-Nagykun-Szolnok vármegye új székháza ilyen rövid idő alatt nehezen épülhetett volna fel. Az alispán a székházépítési bizottság elnökeként a pályázati procedúra lebonyolításán, az épület ünnepélyes átadásán, a megyei településekre kivetett pótadók behajtásán, az építkezés számláinak kifizetésén és a minisztériumi 1 JNSzMLJ-Nk-Sz. vm. kgy. jkv. 166/1878. 1878. november 18. 2 Uo. 3 Uo. 15