Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Egy szerteágazó nemesi família, a Síkabonyi Angyal család iratha-gyatéka a Baranya Megyei Levéltárban (1645-2004)

Márfi Attila ket az alábbi dokumentumok támasztják alá: ügyvédjelölti igazolások, ügyvédi, közjegyzői, ügyészi, ügyvédi, jegyzői, főjegyzői szakképesítések, kinevezések okmányai. Továbbá helyettesítések, áthelyezések, kinevezések okiratai, hivatali, ügyvédi eskü szövege, közjegyzői, ügyvédi névsorok, listák, szakmai kapcsolatok iratai és hatósági erkölcsi bizonyítványok. Ide tartoznak a politikai iratok, azaz az országgyűlési választások anyaga, felszólalások a parlamentben, amely források elsősorban Síkabonyi Angyal László országgyűlési képviselő és menekültügyi kormánybiztos-helyettes és Síkabonyi Angyal Béla felsőházi tag, királyi főtanácsos működését dokumentálják. Ehhez a forráscsoporthoz tartoznak az elismeréseket, kitüntetéseket bizonyító okmányok is, miként az 1945. évi szovjet megszállást követő politikai éra számonkérő, igazoló eljárásainak forrásai is.

1

0 Szintén jelentős forrásértékkel bírnak — és az előző forráscsoporttal állnak szoros öszszefüggésben — a tekintélyes család férfi-, majd később hölgy tagjainak iskolai végzettségét igazoló iratok, amelyek az alsó- és középszintű, a felsőfokú oktatást, a szakmunkásképző és egyéb tanfolyamok elvégzését és ezek évközi eredményeit dokumentálják. Ide tartoznak az iskolai bizonyítványok, érettségi, jogakadémiai, egyetemi szakvizsgák, kollokviumok, abszolutóriumok, államvizsgák igazoló okmányai, leckekönyvek, érettségi jegyzőkönyvek, diplomák, nyelvvizsgák és tanfolyamok bizonyító iratai, amelyeket nyugodtan minősíthetünk ebben az esetben oktatástörténeti dokumentumoknak. Újfent Síkabonyi Angyal Béla forrásaira kell hivatkoznunk, akinek izgalmas tanulmányai érdemelnek említést. Párizsban és Lyonban is járt tanulmányúton, a bécsi egyetem orientalisztika tanszékén pedig francia, olasz, német, arab és perzsa nyelvből tett vizsgákat.

1

1 A nem mindennapi tanulmányutak azonban a város vezetőinek figyelmét és gyanakvását is felkeltették, ezért 1888. július 16-án Aidinger János polgármester számára német nyelven igazolást kellett adnia arról, hogy külföldi útjai során nem érintkezett titkos társaságokkal és azoknak nem tagja.

1

2 Angyal Béla később közjegyzőként, majd a Közjegyzői Kamara elnökeként és politikusként is sokat fáradozott Pécsért, az egykorú nyilatkozattétel azt célozta, hogy a korabeli városvezetés szemében olyan „ártalmas titkos társaságok", mint például a szabadkőművesség eszméi ne fertőzzék meg a leendő közhivatalnokokat. A szorosan vett úgynevezett családi iratokhoz ezen dokumentumokat soroltuk: házassági, eljegyzési meghívók, újsághirdetések, házassági, születési, halálozási anyakönyvi kivonatok, meghívók családi eseményekre, utazások, családi összejövetelek iratai, képeslapok, üdvözlőlapok, névkártyák, fényképek, családi albumok, életrajzok, életrajzi és naplófeljegyzések, végrendeletek, búcsúlevelek. A családi levelezések külön sorozatokat alkotnak, ahogy kisebb csoportot képeznek a családok gazdálkodására, anyagi helyzetére utaló olyan iratok is, mint a vásárlási csekkek, számlák, zálogjogi iratok, tulajdonviszonyt igazoló iratok, adásvételi szerződések, tulajdonlapok, hagyatéki eljárások aktái, végrendeletek, egyezségek, örökösödési okiratok, illeték-nyilatkozatok stb. Ide vehetjük a gyermekek nevelésével kapcsolatos dokumentumokat, azaz a keresztelés, elsőáldozás relikviáit, az iskolai tablókat, baráti, társaskörökre utaló iratokat. Bizonyos értelemben a családi iratokhoz sorolhatjuk a személyi igazoló okmányokat, azaz az útleveleket, munkakönyveket személyi és tagsági igazolványokat.

1

3 A gyűjtemény jelentős részét alkotják az újságtudósítások, amelyek többnyire a helyi Pécsi Napló és Dunántúl, valamint a budapesti Közlöny értesítéseit tartalmazzák. Ezek a család 1

0 Uo. 1

1 BML XIII. 14. В. állag. A. tétel. 16., 19., 20., 21. és 22. sz. irat. 1

2 Uo. 25. sz. irat. 1

3 MÁRFI. Kézirat/b. 6