Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Egy szerteágazó nemesi família, a Síkabonyi Angyal család iratha-gyatéka a Baranya Megyei Levéltárban (1645-2004)

MŰHELYMUNKÁK MÁRFI ATTILA EGY SZERTEÁGAZÓ NEMESI FAMÍLIA, A SÍKABONYI ANGYAL CSALÁD I

RATHAGYATÉKA A BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (1645-2004) Ismét egy jeles irategyüttessel lett gazdagabb a Baranya Megyei Levéltár (BML) a Síkabonyi Angyal család és az ahhoz kapcsolódó más rokon családok dokumentumainak 2008 elején történt átvételével. Jóllehet, a családi fondfőcsoportban olyan kiemelkedő pécsi családok iratai találhatóak mint a Zsolnay és Hamerli családok, a jeles jogászdinasztia; a Rihmerek vagy a Tettyén fekvő nemzetközi hírű arborétum alapítóinak, a Pintér és Horváth családoknak a hagyatéka. A személyi fondok köre is bővelkedik jeles egyéniségek egykorú dokumentumaiban. Néhányukat említve csupán: Babits András történész, Dombay János régész, Kőszeghy Gyula építész, Mátyás Flórián akadémikus, történész, Mednyánszky Sándor honvédezredes, Nikelszky Géza iparművész, Ruzsás Lajos történész avagy Vörös Vince kisgazda politikus hagyatékai.

1 Ha a hivatal, beosztás és foglakozás szerind megoszlást vesszük figyelembe, kiderül, hogy igen széles és változatos területen működtek Baranya és Pécs ezen jeles egyéniségei, egyetemi tanártól a hegedű- vagy orgonaművészig. Összesen 18 hivatástípust, foglalkozási kört különböztethetünk meg, amely igen széles körűen tükrözi az egykori társadalmi viszonyokat. Elsőként kell említeni a számadatok alapján a Pécs szabad királyi város valamint néhány megyei település alsó- és középfokú iskoláiban működő pedagógusok, szaktanárok, iskolaigazgatók, helyetteseik és a szakfelügyelők irathagyatékát, összesen 15 személyi fonddal.

2 Ezek az arányok, nemkülönben a hagyatékok forrásjellemzői és gazdagsága, Pécs iskolaváros jellegére utalnak. A Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem 1923. évi Pécsre telepítésével tovább differenciálódott az oktatási intézményhálózat, és gazdagodott a város kulturális és szellemi élete. A személyi fondok összetétele is erre utal, hiszen a Baranya Megyei Levéltár hat egyetemi tanár fennmaradt irategyüttesét őrzi. A személyes életutat és a pályaképet dokumentáló források mellett az egyetem működésére és fejlődésszintjeire vonatkozó igen fontos dokumentumok is fennmaradtak.

3 A szóban forgó irathagyatéknak igen sokrétű jogtörténeti vonatkozása van, hiszen nem feledkezhetünk meg olyan kiváló jogászegyéniségek dokumentumairól, mint például Csekey István és Faluhelyi Ferenc professzorok, Esztergár Lajos egyetemi tanár, majd sikeres polgármester, Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja,

4 vitéz Horváth István, Baranya megye fő- és alispánja,

5 továbbá Horváth Kázmér ügyvéd avagy Werner Ferenc közjegyző családi és hivatali forrásai. Jelenleg 16 jeles jogász egyéniség 1873 és 1991 között keletkezett iratait őrzi az intézmény a családi hagyatékokon kívül. A két fondfőcsoport közel száz iratképzőjét véve figyelembe egyértelmű a jogászok hegemóniája. 1 MÁRFI, 2003. 2 MÁRFI. Kézirat/a. 3 MÁRFI, 2003. 171-172. 4 MÁRFI, 2000. 5 MÁRFI. Ismertető. Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. sz. 3-93.