Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - HÍREK - Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltári Napról (CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ)

Hírek Külföldi vendégeinket még a hivatalos program kezdete előtt közös vacsorán köszöntöttük, amely egyrészt a régi ismerősök üdvözlése, másrészt az új résztvevők megismerése jegyében telt el, majd harmadnap a levéltár bemutatására is sor került, egy külön túra keretében. Az első hivatalos napot a hagyományokhoz híven a házigazdák által — Győr-MosonSopron Megye Önkormányzatának támogatásával — megrendezett fogadás zárta, a második nap délutánján pedig kirándulás és társas vacsora színesítette a programot. (A résztvevők a Kismarton—Ruszt, illetve a Fertőd—Nagycenk útvonal közül választhattak, majd Balfon találkozott a két csoport.) Összefoglalásként elmondható, hog}' bár a vándorgyűlés előkészítésében és tárgyalt témáiban a gazdasági és — legfőképp ebből adódó — szakmai nehézségek kétségtelenül megmutatkoztak, mégis egy szakmailag színvonalas, hangulatában baráti, távlataiban bíztató rendezvény lebonyolítására került sor. Kiss Anita BESZÁMOLÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPRÓL 2009. szeptember 15-én immáron 12. alkalommal rendezte meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár a mára már hagyománnyá vált Levéltári Napot. A tudományosismeretterjesztő konferenciára —- jelentős számú közönség előtt — a megyeháza patinás épületében került sor. A szakavatott kutatók helytörténeti kutatási eredményeik legjavát osztották meg a nap folyamán a történelem és a levéltári munka iránt érdeklődőkkel. Az előadók között helyet kaptak történészek, levéltárosok és muzeológusok egyaránt. Az előadások részben évfordulókhoz kötődtek (az 1848—1849. évi forradalom és szabadságharc 160. évfordulója, illetve Szolnok bombázásának 65. évfordulója), részben tartalmuknál fogva kerültek a programba. Mindegyik közös vonása volt azonban, hog}' megyénk történetével foglalkoztak. A közönség soraiban helyet foglaltak a szomszédos, illetve fővárosi levéltárakban dolgozó kollegák, a közművelődési intézmények munkatársai, helytörténet kutatók és középiskolás diákok. Az ünnepélyes megnyitón Kovács Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke mondott beszédet, majd Fülöp Tamás, a házigazda levéltár igazgatója köszöntötte a vendégeket. Hangulati bevezetőként egy Petőfi-vers hangzott el az első előadás előtt, majd Л Szolnok és a Tis^a-vonaljelentősége 1848—49-ben című előadással megkezdődött a szakmai program. A téma előadója Hermann Róbert, országosan elismert hadtörténeti szaktekintély volt, aki több évtizede kutatja ezt a korszakot. Bevezetőjében említette, hogy a magyar szabadságharcban Szolnok városa és a Tisza-vonal különleges jelentőségre tett szert. A nyugateurópaihoz képest alulfejlett közlekedési hálózattal rendelkező országban meghatározó fontosságú volt az a néhány vasútvonal, amely a reformkor utolsó éveiben épült, különösen a Pest és Szolnok közötti vaspálya. Ez volt az akkori Magyarország leghosszabb vasútvonala, amely gőzvontatású volt. A szolnoki vasútvonal már a délvidéki harcok idején is nag}' szerepet játszott a hadianyag- és csapatszállításban, de igazi jelentőségre a főváros 1849. januári kiürítésekor tett szert, amikor ezen a pályán szállították Szolnokig a Pest-Budán található hadianyaggyártó gépeket, hadianyag készleteket, valamint a kormány tagjait és a koronázási ékszereket is Debrecen felé. A Tisza vonala is ebben az időszakban vált nagyon fontossá, hiszen 1849 januárjától április elejéig a magyar és a császári királyi főerők közötti arcvonal ennek mentén húzódott. Miután a folyón csak a nagyobb átkelők voltak alkalmasak jelentős csapatok áthaladására, ezeknek az átkelőknek a megszerzése, illetve megvédése a két 79