Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HÍREK - Beszámoló a XI. Győri Levéltári Napról (MÁRFI ATTILA)

Hírek nemzetközi megítéléséről, a személyi kérdésekről és a jegyzőkönyvi részletekről kaptunk képet. Kiderült, hogy nem közeledtek egymáshoz az álláspontok, a klérus kompromisszumkészsége ellenére sem. A kommunista diktatúra módszereinek ismertetése mellett a Mindszenty József hercegprímás, bíboros 1948. december 26-án történt letartóztatásáig fajuló „végkifejlet" felvázolásával zárult az előadás. Ismét világi témakörök következtek. Jelesül Dominkovits Péter, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára főlevéltárosa Két 17. s^á^adi Győr vármegyei alispán végrendeletéről című előadása nyitotta meg ezt a blokkot. A térség meghatározó nemzetségei és családjai mellett a két tárgyalt alispán, Poky Mihály és balogfalvi Siey János is fontos szerepet vállaltak a korabeli vármegye közéletében. A hivatkozott és idézett testamentumok mellett a két tisztségviselő jelentőségét más, egyedi források segítségével is megidézte az előadó: familiáris jegyzékek, családi, adózási és káptalani iratok. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az előadás tovább gazdagította a vármegye 17. századi gazdaság- és társadalomtörténetére vonatkozó ismereteket. Ugyanezt mondhatjuk el a következő előadásokról is. Időrendben haladva Néma Sándor, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára igazgatója következett Adalékok a FertőHanság-Rábca lecsapolási, szabályozási terveihez a 19. század első felében című előadásával. Először az előzmények felvázolásával, a Nádasdyak szerepével, és a 17. században elkezdődött lecsapolásokkal, a Hanság és a Fertő kettéválasztásával ismertette meg a hallgatóságot az előadó. Majd az ekkor elkövetett hibák fokozatos kijavítását célzó törekvéseket és az újabb elképzeléseket vázolta fel, több vármegyei és korabeli igazgatási intézmény szerepének ismertetésével. A tetemes költségeket felemésztő vállalkozásokat a 19. század derekáig követhettük nyomon, azzal a végkicsengéssel, hogy megnyugtató megoldást az ezt követő évtizedek hoztak. Ezek után újabb egyháztörténeti ismertetés következett Dancsecz Mónika, a GYMSM Győri Levéltára főlevéltárosa tolmácsolásában Az 1938. évi kettős Szentév Győr vármegyei eseményei címmel. Az előkészületek, a széleskörű szervezés felvázolását követően, a Szent Jobb 1938. július 19-i győri „látogatásának" programját ismertette az előadó, elsősorban a helyi sajtó forrásanyagára támaszkodva. Az előadás nagyszerűen rekonstruálta az eseményt. Ezt követően a GYMSM Győri Levéltára újabb munkatársa, Áldozó István igazgatóhelyettes előadása következetté WeiszManfrédMűvek lőszerszállítási ügyletei Kínával 1937—1939 címmel. Az előadó röviden felvázolta a magyar és kínai kapcsolatok 20. századi előzményeit. Mivel 1949-ig nem volt a két ország között diplomáciai kapcsolat, a hivatkozott hadi tranzakcióra a bécsi és a párizsi nagykövetségek közreműködésével kerülhetett sor. Az előadó a tőle megszokott kimerítő részletességgel és alapossággal ismertette a megrendelések és szállítások pontos adatait. A hadigazdálkodás után az igazgatástörténet egy izgalmas fejezetébe nyerhettünk bepillantást Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltára igazgatója Győr város igazgatása a német megszállást követően című előadása révén. A megszállást megelőző politikai—igazgatási háttérről, a gróf Pálffy Fidél- és a Szálasi Ferenc-féle nyilas mozgalmakról adott az előadó figyelemreméltó összegzést, majd a megszállást követő komoly változásokat vázolta fel, amelyek zömében háborús, megszorító intézkedések voltak. A nyilas hatalomátvételt követő radikális fordulat helyi történéseinek ismertetésével zárult a nagy ívű előadás. Az ezt követő értekezés a 20. század második felének kultúrpolitikáját idézte meg: Borbély János, a városi levéltár levéltárosa Irodalmi élet Győrben az 1960-as évek elején címmel tartott erről előadást. Az 1956. évi forradalom utáni ideológiai—kultúrpolitikai konszenzus és berendezkedés egyik fontos területéről, az irodalmi élet győri eseményeiről adott összefüggő 85