Levéltári Szemle, 59. (2009)
Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - MÉRLEG - A magyar katolikus püspöki kar tanácskozásai 1949-1965 között. Dokumentumok. Szerk.: BALOGH MARGIT. (Ism.: MÓZESSY GERGELY)
MÉRLEG A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR TANÁCSKOZÁSA 1949-1965 KÖZÖTT. DOKUMENTUMOK Szerk.: BALOGH MARGIT Bp., МЕТЕМ, 2008. 1—II. köt. 1474 p. Minden vitán felül álló tény, hogy a magyar katolikus egyház életében meghatározó volt és van a püspökkari tanácskozásoknak. Az egyházjog ugyan meglehetősen szűkr< azon kérdések körét, amelyben feltédenül konszenzusra kell jutniuk a fópásztoroknal egyes ordináriusok saját hatáskörükben is igyekeztek a közös állásfoglalásokhoz szabi iket és döntéseiket; lehetőség szerint fenntartva a hívek felé a „püspökök testülete'' gességének látszatát. A történelmi sorsfordulókban azonban szinte mindig megmuta a belső törésvonalak; a főpapságot politikai tényezőként és/vagy ellenfélként számc tényezők pedig magától értetődően nyilván is tartották ezeket. 1 Nem véletien tehát, hogy nagy a kutatói érdeklődés a hazánkban még rendi ke nyezésként létrejött, 1848-tól fokozatosan rendszeressé váló tanácskozások jegyző] iránt. Elsőként még a '80-as években Gergely Jenő rendezett sajtó alá a két világháboi időszak forrásaiból egy kiváló jegyzet-apparátussal ellátott válogatást. 2 Erre „válaszul es években Веке Margit adta ki e korszak dokumentumait teljes egészében — lábje nélkül, részletes, de kissé nehezen kezelhető mutatókkal és a konferenciák történetén informatív bevezető tanulmánnyal —, 3 majd lényegében hasonló elvek szerint, de pl sabb mutatókkal rendezte sajtó alá az 1945-48 közti korszak anyagát. 4 Az ezt követő dek jegyzőkönyveinek összegyűjtését Borovi József kezdte meg, aki azonban nem meg e munka befejezését. A 2005-ben elhunyt professzor kézirathagyatékára — körökben ismert — mutatóira támaszkodva; ám azt jelentős mértékben kiegészítve > tosítva született meg a most tárgyalt grandiózus szövegkiadás. A záró korszakhatár lasztása logikus: а II. Vatikáni Zsinat hatására a püspöki kar szervezetileg átalakult: IS készített új működési szabályzatát a Szentszék 1966-ban hagyta jóvá. A korábbi korszakok jegyzőkönyvei viszonylag hű képet alkotnak a tanácsko2 történtekről és a véghatározatokról. Ezekhez képest szembeödő, hogy mennyire kiüre a diktatúra éveiben a protocollumok — már ha egyáltalán megszületnek, és nem résztvevők magántermészetű feljegyzéseiből értesülünk a történtekről. Hiszen mir kötetben közölt első forrás, Rogács Ferenc pécsi koadjutor püspök kézirata rögzíti a január 4-i konferenciáról szólva: „Jkönyv. nem vétetik fel." Mindössze 9 nappal Mini József bíboros letartóztatása után a testület félelme tapintható — és ez mélységesen < Az állambiztonság egyébként már erről a tanácskozásról is pontos értesülésekkel re 1 így korszakunkban a kommunista szervek a püspöki kar „mindszentysta szárnyához" sorolták pl. Bada lant, Pétery Józsefet — akiket idővel internáltak —, vagy Shvoy Lajost és Dudás Miklóst — akiket „CSÍ nisztratív eszközökkel kötöttek többször gúzsba. 2 GERGELY, 1984. A teljes szövegkiadásra anyagi okokból nem kerülhetett sor. 3 ВЕКЕ, 1992. Tárgymutatórendszere nem a kötet oldalszámaira, hanem a konferencia dátumra és i pontra hivatkozik. Jelen kötet átveszi ezt a mutatószerkezetet, de ezt indokolja az egy-egy ülésre vonat lönböző műfajú szövegközlések egymásutánisága. 4 ВЕКЕ, 1996. Előrelépés volt az előbbi kötethez képest a dátumok megjelenése a fejlécben, és az oldal: mutató jegyzetapparátus. Levéltári Sze mle , 59. (2009) 1. sz. 61-17.
