Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - HÍREK - Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltári Napjáról (SARLÓS ISTVÁN)

Hírek lemondta a programot. A konferencia programjának összeállítói egy nagyon határozott logikai sorra fűzték fel a 11 előadást. Az első két előadásban a nevelés hivatalos színtereivel, az iskolákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők, majd a megyei egyesületek kulturális tevékenységének bemutatása következett három előadásban helyi példákon keresztül. A kávészünet után három előadás erejéig elkalauzoltak minket a két világháború közötti zenei élet területére, majd a konferencia zárásaként meghallgathattunk két előadást az 1950-es évek kultúrát és művelődést befolyásoló poliűkai törekvéseiről. A megyei önkormányzat részéről Mócza György egészségügyi és oktatási főosztályvezető köszöntötte az előadókat és a szép számban megjelent hallgatóságot, akik megtöltötték a könyvtár előadótermét. Az előadások sorát Kőfalviné Ónodi Márta levéltáros kezdte meg. A Kiskunhalason iskolákat alapító Fazekas Mária Balinda nővér életútját követhettük végig. Balinda nővér a két világháború között példamutató tevékenységével próbálta megteremteni Kiskunhalason a leánynevelés anyagi és kulturális alapjait. A kiskunhalasi leányiskolák után kicsit „ádéptük" a déli határt és meghallgattuk Apró Erzsébet főlevéltáros előadását a Miasszonyunkról Finevezett Kalocsai Iskolanővérek szabadkai iskolájának történetéről. Az iskola épületének átépítése és kényszerű sokoldalú felhasználása (iskola, kórház, hadiszertár, laktanya stb.) egyértelműen megmutatta, hogy a két világháború közötti Bácska kulturális életét mennyire meghatározták a korabeli politikai események. Az iskolák után következtek a Bács-Kiskun megye egykori egyesületeinek kulturális tevékenységével foglalkozó előadások. Elsőként Sóber Péter levéltáros a 20. század első felében divatos egyesületi formának számító olvasókörökről beszélt. Általános megállapításait a Szakmári Katolikus Olvasókör példáján keresztül mutatta be. A levéltári forrásokból egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen típusú egyesületek fő profiljuk — az olvasás népszerűsítése — mellett egyéb dolgokkal is foglalkoztak, valójában helyi klubként működtek. Az italmérés jogának megszerzése szinte minden olvasókör életében vízválasztónak tekinthető, mert ez magában hordozta a falusi kocsmává lealacsonyodás veszélyét. Sóber Péter előadása után Cseri Gábor levéltáros kalauzolt el minket a kiskunhalasi református egyesületek világába. Az előadás címéhez hűen részletes tablót rajzolt egy vidéki város felekezeti egyesületeiről. Az egyesületi — és egyben a délelőtti — blokk lezárásaként Sarlós István levéltáros tartott előadást a bajai mezőgazdasági egyesületek két világháború között folytatott kulturális tevékenységéről. A kávészünet után a levéltári nap zenei blokkja következett. Elsőként Kemény János főlevéltáros előadását hallgathattuk meg a bajai Liszt Ferenc kör történetéről. A későbbi bajai zeneiskola alapjait az 1926-ban létrehozott Liszt Ferenc kör rakta le. Neves, nemzetközileg elismert előadóművészek fellépései bizonyítják a két világháború között Bács-Bodrog vármegye székhelyének pezsgő szellemi életét. Kemény János előadása után Tánczos-Szabó Ágota adott átfogó képet a mai Bács-Kiskun megye városainak két világháború közötti zenei életéről, hz 1928. évi országos zenei kataszter adatainak összehasonlító elemzésével érdekes párhuzamok és ellentétek rajzolódtak ki a térség városai között. A zenei blokk lezárásaként Gyenesei József levéltár-igazgató vezetésével visszakanyarodtunk az egykori Bács-Bodrog vármegyéhez és végigkövethettük az 1934. évi Csonka-Bácska dalosverseny eseményeit. A két világháború között népszerű amatőr daloskörök versenye nem nélkülözte a politikai színezetet sem. A részvételre való rábeszélésben, magában a szervezésben és végül az értékelő jelentésekben egyértelműen kidomborodott az e kulturális esemény mögött megbúvó politika. 85