Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - HÍREK - Oktatásunk évszázadai — a XV. Tolna Megyei Levéltári Nap (KUNNÉ TORNÓCZKY ANDREA)

Hírek Miklós főgimnázium néven működött. Az 1948-ig nyolc évfolyamos gimnáziumban a lányok egészen az '50-es évekig csak magántanulóként tanulhattak. Az iskola 1950. augusztus 31-től 1989. augusztus 31-ig Gőgös Ignác nevét viselte. 1987-ben jubileumi ünnepségsorozattal emlékeztek meg alapításuk 75. évfordulójáról. Az akkor kiadott évkönyv hasznából restauráltatták az iskola egyik büszkeségét, Marczell György rajztanár, festőművész gyönyörű seccóját, amelynek avatása egybeesett Illyés Gyula nevének felvételével. A Marczell-secco képeslap változatának értékesítésével sikerült az egykori diák, Sarkantyú Simon seccójának restaurálása is. Az előadó referátumában kitért arra is, hogy az 1930-as években Tolna előkelő helyet foglalt el a megyék között a gimnáziumok számát tekintve, hiszen négy gimnázium működött akkoriban területén, majd' kétszer annyi, mint a szomszédos megyékben. A referátumok sorát Rúzsa Éva főlevéltáros elemi oktatás levéltári forrásai címmel tartott előadása zárta. Felhívta a figyelmet levéltárunk legfontosabb oktatástörténeti forrásaira, és segítséget, illetve ötleteket adott az érdeklődők és az iskolatörténeti munkák írására vállalkozók számára. Kiemelte, hogy a különböző korszakokból több helyi feldolgozás is rendelkezésükre áll a megye iskoláinak történetével foglalkozó kutatóknak. Elsődleges források a 18. század közepén az iskolákról készült átfogó jelentések. 1770 és 1789 között az iskolákról szóló kimutatásokat az összeírások iratanyaga tartalmazza, amelyek 1790 után már a nemesi vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben és irataiban fordulnak elő. A neoabszolutizmus és a provizórium időszakának alsó fokú iskoláira vonatkozó források a megyehatósági és az alispáni iratokban találhatók, s 1860-ig a német nyelv ismerete szükséges tanulmányozásukhoz. Nagyon töredékesek, éppen ezért csak kevés új adat remélhető a főszolgabírói iratokból, viszont 1851-től a megye összes településén lehetőség van az iskolák helyének megállapítására az ekkortól rendelkezésre álló földkönyvekből. A kataszteri és úrbéri térképek segítségével a már lebontott iskolák mai helyét, de a tanítói és iskolai javadalmi földeket is meglelhetik a kutatók. Bár iskolaszéki iratok szinte egyáltalán nem állnak rendelkezésre, az elemi iskolák iratai bátran ajánlhatóak a kutatóknak. Ezek zömmel előmeneteli és mulasztási naplókat és anyakönyveket tartalmaznak. Mivel nem képeznek teljes évsorokat, az elemi iskolák történetét csak saját forrásaik alapján nem lehet megírni. Egyéb iratok; iktatott iratok, tanmenetek, leltárak, törzskönyvek stb. inkább csak a 20. századból találhatók. A Tanfelügyelőség két állaga; a tanítói javadalmi jegyzőkönyvek, valamint a felekezeti iskolák államosításakor elkészített ingatlanleltárak számos érdekes adalékot nyújthatnak, akárcsak a Közigazgatási Bizottság irataiban fennmaradt 1877-1950-ig szinte teljes sorozatot alkotó úgynevezett tanfelügyelői jelentések. Végül Dobos Gyula főlevéltáros, igazgató mutatta be az általa szerkesztett és újonnan megjelent Levéltári ¥ ügetek 12. kötetét, amelyben gazdaság-, család-, egészségügy-, egyház- és kultúrtörténeti tanulmányokat olvashatnak a helytörténet iránt érdeklődő kutatók. A tanácskozás befejezéseként Dobos Gyula röviden értékelte idei szakmai rendezvényünket, megköszönte az előadók munkáját, az érdeklődők részvételét. Az előadások anyaga konferenciakötetben jelenik meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Tolna Megyei Levéltár szakmai napja iránti érdeklődés továbbra sem csappant meg, és reméljük, hogy a hasonlóan színvonalas és izgalmas előadások legközelebb is intézményünkbe csalogatják a hallgatóságot. Kunné Tomóc^ky Andrea 71