Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MÉRLEG - HUDI JÓZSEF: veszprémi színjátszás kezdetei (1723-1879), (Ism.: KATONA CSABA)

Mérleg A teljes kötetet ún. Apparátus egészíti ki. Mit is takar ez a cím? Először is egy rövidítésjegyzéket, majd egy imponálóan hosszú irodalomjegyzéket, ezt követően pedig egy helységnévmutatót (a szerző gondosságát jelzi, hogy a nem magyarországi helynevek után megadja az adott település országát is). Az Apparátus igazi kultúrtörténeti csemegéje azonban ezt követően jön: a vándortársulatok által a tárgyalt korszakban bemutatott darabok címmutatója, amelyhez ráadásul az elején rövid magyarázó szöveg is társul, megkönnyítendő annak használatát. Túl azon, hogy rendkívül érdekes a szerzőket (külföldi darab esetén a fordítókat) és címeket stb. adatokat felsorakoztató gyűjtemény, fel kell hívni a figyelmet egy igazi művelődéstörténeti érdekességre. Mégpedig arra, hogy számos olyan, nem magyar darab akad, amely ma már a köztudatban egy bizonyos fordításnak köszönhetően egy bizonyos címen rögzült, korábban azonban még egészen más címmel (és persze más fordításban) játszották. Ki hinné elsőre, hogy ismeri William Shakespeare-től azt a darabot, aminek a címe: A szamárrá változott takács? Pedig így van, ez ugyanis nem más, mint a Szentivánéji álom. Vagy néhány másik példa: Friedrich Schiller: Cselszpvény és szerelem/Ármány és szerelem', Shakespeare: Egymást bosszantók/Sok hűhó semmiért. A példákat még hosszan lehetne sorolni. Ezt a részt tehát külön ajánlom minden olvasó figyelmébe, amint a kötetet záró színes képmellékletet is. Ezek az illusztrációk részben a korabeli Veszprémet mutatják be kortárs ábrázolások segítségével, részben pedig a kötet szereplőit, de megtalálható például az egykor színieladásoknak helyet adó korabeli vendéglők fényképe, illetve a két jeles színész, apa és fia, idősebb és ifjabb Lendvay Márton sírboltjának fotója is a kötet e záró blokkjában. A kötet keményborítású, cím- és hátiapján Berken Sámuel színezett tollrajza (1817) látható a korabeli Veszprémről. ízléses, a harsányságot nélkülöző, a kor szellemiségét is megidéző borító teszi teljessé a kiadvány használójának örömét. Katona Csaba 2009. november 20-án több mint háromszázan látogattak el a Magyar Országos Levéltár főépületébe, hogy részt vegyenek a JOSEPH HAYDN zeneszerző korát felidéző esten, amelynek fővédnöke galántai herceg ESTERHÁZY ANTAL volt. A rendezvény egyik legsikeresebb programjának a raktárlátogatás bizonyult, amelynek keretében a vendégek az Esterházy és a Károlyi család levéltárának kincseivel, valamint az arisztokrata és köznemesi családok történetével ismerkedhettek meg. 2009. november 24-én került sor a Magyar Országos Eevéltár főépületének lovagtermében a Rács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat 1885-1887. évi évkönyve (reprint) és a Bácsország folyóirat ünnepélyes bemutatójára a házigazda MOE és a Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság együttműködésében. Előbbi kiadványt Prof. Dr. KÁICH KATALIN egyetemi tanár, dékán (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka), utóbbit mgr. BESZÉDES VALÉRIA néprajzkutató (Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka) ismertette meg az érdeklődőkkel. 66