Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - MOLNÁR ANDRÁS: Kerületi törvényszékek felállítása Zala megyében 1848-ban

Kerületi törvényszékek felállítása Zala megyében 1848-ban írásomban e lényegében ismeretlen törvényszékek keletkezésének körülményeit és szervezésük történetét igyekszem felvázolni. Zala megyében 1848. május 8-án, a zalaegerszegi megyeháza előtti téren tartott népgyűlésen hirdették ki az áprilisi törvényeket, és ekkor választották meg a megyei végrehajtó hatalmat gyakorló testületet, az Állandó Bizottmányt is. Másnap a megyeháza közgyűlési termében ült össze a bizottmány. A Pesti Hírlap így számolt be a második napirendi pont tárgyalásáról: „Alig folyt [...] a tanácskozás fél óráig — miközben a szólók folytonosan félben szakasztattak házrendítő lárma által —, s le kelle a megye udvarára mennünk, ott folytatni nemcsak a tanácskozást, de még inkább a lármát is. Oka a közönség ezen hangos érdekének azon érdek volt, hogy a megye törvényszéket minden járásban állítson fel. Vannak tudniillik a megyének a központtól igen távol fekvő járásai, melyeknek, megszűnvén az úri hatóság, több költségbe s fáradságba kerülne az igazság megnyerése, mint előbb, midőn pereit vagy panaszát a városi tanácstól vagy urodalmi ügyvédtől az űriszékhez vitte föl. Most a városi tanács s a szolgabíró és a megyei törvényszék között nem levén még egy fellebbviteli bíróság — ez azon gondolatot szülte, hogy a megyei polgári törvényszék minél közelebb vitessék a panaszolkodók és perlekedőkhöz. Ennek következése azon terv lett, hogy a középpontin kívül állíttassák fel még egy muraközi s Balaton melléki törvényszék, a polgári perekre nézve. A mai gyűlésen a vita és lárma eleinte csak akörül forgott: a muraközi csáktornyainak vagy perlakinak neveztessék-e, s a Balaton melléki pedig Sümegen a tapolcai járásban, vagy Keszthelyen a szántói járásban tartsa-e üléseit? Soha vége nem lett volna ezen ülésnek, ha végre azon indítvány tetszést nem nyer, miszerint legyen minden járásban törvényszék, tehát hat. Ezek polgári s büntető ügyekben ítélendnek, és az elnökökkel együtt 5 tagból álljanak, s egy évre választassanak."

6 Zala megye bizottmányának jegyzőkönyve már csak a vita végeredményét rögzítette: az igazságszolgáltatás gyorsítása és a pereskedő felek költségeinek kímélése érdekében, a megye népességéhez, fekvéséhez és kiterjedéséhez képest járásonként egy-egy, összesen hat kerületi törvényszék felállításáról született határozat. Elrendelték, hogy a törvényszéki üléseket Sümegen, Keszthelyen, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Alsólendván és Csáktornyán tartsák, és azok, mint első vagy fellebbviteli bíróságok mind a polgári, mind a büntető ügyekre kiterjedjenek. (A helyszínek kiválasztásában döntő szempont lehetett, hogy mindegyik mezőváros uradalmi központ volt, pallosjogú úriszékkel, amelyhez egy-egy uradalmi tömlöc is tartozott.) Arról is határoztak, hogy e törvényszékek a következő állandó tagokból álljanak: elnök, négy ítélő közbíró, egy előadó jegyző, valamint a járás vagy kerület egy-egy fő- vagy alszolgabírója és annak esküdtje. Alapelvként leszögezték, hogy „a választandó bírákban nélkülözheteden kellék a bírói függetienség, a hazai törvények tudása és a hazai nyelvnek értése és esmerete".

7 A részletek kidolgozására Csillagh Lajos első alispán elnöklete alatt egy 17 tagű bizottságot állítottak fel, azzal a feladattal, hogy másnap terjessze elő javaslatait. A bizottságnak Festetics Tasziló gróf és Puteány József báró mellett tagja lett Csány László királyi biztos, Zalabéri Horváth Vilmos másodalispán, Oszterhueber József és Mórocza Dániel táblabíró, Chernel Ignác és Csertán Sándor uradalmi ügyész, Glavina Lajos, körmendi hercegi levéltárnok, a hat járási főszolgabíró, valamint a főügyész és a főjegyző.

8 6 PH, 8. (1848) május 24. (64. sz.) 470-471. 7 ZML ÁB jkv. 1848:2. Vö. DEGRÉ, 1974. 54-55. 8 ZML ÁB jkv. 1848:2. 41