Levéltári Szemle, 59. (2009)
Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - PÁRTÁLLAM ÉS RENDSZERVÁLTÁS - VÖRÖS GÉZA: Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban
Vörös Ge\a Szentszék külpolitikáját Agostino Casaroli és Luigi Bongianino vatikáni diplomaták irányították. 2 4 1968-ban a Ve^ér fedőnevű akcióban sikerült a bizalmatlanabb Bongianinót háttérbe szorítani, hogy a „szocialista államokkal folytatandó tárgyalások hívének ismert Casaroli" irányvonala erősödhessen meg. 2 5 Az 1.11.6. állagába kerültek besorolásra a BM III/III. Csoportfőnökség és jogelődeinek iratai. A 9,69 ifm-t kitevő gyűjteményben parancsok, tájékoztatók, emlékeztetők, a szervezettel és működésével kapcsolatos iratok lelhetőek fel. Számos dokumentumban találkozhatunk a Csoportfőnökség egyházakra vonatkozó tevékenységével. Egy 1961-ben készített tájékoztatóban több, az 1960. esztendőben és 1961 elején történt egyházi—ifjúsági szervezkedés felszámolásáról kaphatunk képet. A forrásban megnevezik az ellenséges tevékenységet folytatott egyházi csoportokat, szervezeteket: Regnum Marianum, a piarista szerzetesek által folytatott Bulányi-féle ifjúsági közösségek, a Központi Hittudományi Akadémiáról eltávolított teológusok, a Mária Légió, valamint az Ikvay László vezette keresztény—ifjúsági mozgalom. 2 6 A forrás szerint ezen „szervezkedések" céljai a rendszerváltoztatás, a magántulajdon visszaállítása, a fiatalok vallásos nevelése és a lojális békepapság lejáratása voltak. Egy másik, az 1964 és 1967 között vizsgált összeesküvési ügyekről készült jelentés anyaga két jelentős egyházi szervezkedés ellen indított nyomozást említ meg: az egyik a Rózsa Elemér és Dombi József jezsuita szerzetesek vezetésével kezdeményezett keresztény szocialista társadalmi rend kialakítására történő kísérlet, a másik az Emődi László római katolikus lelkész irányította regnumos csoportok tevékenysége. Mindkettőt felszámolták, és a vezetőket többévi börtönbüntetésre ítélték. 2 7 Egy, az előbb említetthez hasonló, az 1966— 1969 közötti bizalmas nyomozások során felderített ügyekben szerzett tapasztalatokat öszszegző jelentés megállapítja, hogy a vizsgált időszakban az együttműködés a központi és a megyei állambiztonsági szervek között leginkább az egyházi reakció elhárítási vonalán jött létre. 2 8 Az iratból az is kiderül, hogy a lezárt ügyeknek az elhárítási vonalak szerinti százalékos megoszlásában a legnagyobb részét 37,2%-kal a röpcédulázások képviselték, míg az egyházi reakció a volt uralkodó osztályok tagjai és az ifjúsági vonal után következve csakl6,3%-kot tett ki. Azonban a folyamatban lévő ügyekben az arány már változott. Bár még mindig a röpcédulázás maradt a figyelem középpontjában(39,5%), de ezt követően az egyházi reakció vonalán zajló ügyek aránya volt a legnagyobb (27%). 2 9 Az 1970. január 16-án megtartott csoportfőnökségi értekezleten Zalai Emil rendőr alezredes, a III/III—1. osztályvezető-helyettese az egyházak tevékenységének felderítésével kapcsolatos állambiztonsági munka változásáról beszélt. „Az egyházi reakció elleni harcban — az állam és egyházak között kialakult politikai együttműködés következtében — az adminisztratív módszerekkel szemben egyre inkább előtérbe kerültek a politikai megoldások. Ezekhez a követelményekhez kell igazítanunk az operatív munkánkat is" — mondta Zalai, 2 4 CASAROLI, 2001,123-171. 2 5 ÁBTL 1.11.4. 67-58/69. Jelentés a BM lll/l Csoportfőnökség 1968. évi tevékenységéről. 2 6 ÁBTL 1. 11. 6. 65-2060/14/1961 8. d. Tájékoztató a belső elhárítás vonalain 1960-ban realizált jelentősebb ügyekről. ÁBTL 1. 11. 6. 34-398/68. 5. d. Jelentés az 1964. január l-jétől 1967. december 31-ig terjedő időszakban vizsgált összeesküvési ügyekről. A jezsuiták és a regnumosok perével kapcsolatban ld. BÄNKUTI, 2007; EMÖDI, 1989. 2 8 ÁBTL 1. 11. 6. 11-2760/69. 5. d. Jelentés a bizalmas nyomozás és ellenőrzés tapasztalatairól, további feladatairól a belső reakció elleni harcban. 19. „Az ügyekben folyó munkát és a realizálást a központ rendszerint több megyei szervvel közös terv alapján irányítja. A vonalon minden jelentősebb intézkedést (beszervezést, 3/e alkalmazása, realizálás, stb.) csak a központ engedélyével hajtanak végre. így lehetőség van az intézkedések során mind a politikai, mind a közös operatív érdekeket érvényre juttatni." 2 9 Uo. 5. 24