Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Egy „alázatos folyamodás" margójára. Adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK FÜLÖP TAMÁS EGY ,^ALÁZATOS FOLYAMODÁS" MARGÓJÁRA ADAJLÉKOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE SZÉKHÁZÁNAK MEGÉPÍTÉSÉHEZ Bevezetés 1876 szeptemberének első napjaiban Hubay Ferencné (szül.: Brandstetter Júlia), Szolnok rendezett tanácsú város korábbi polgármesterének felesége „alázatos folyamodással" fordult Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánjához, Kiss Miklóshoz. A kecskeméti illetőségű Kiss Miklós — a Jászkun Kerületek utolsó főkapitánya, s egyben az újonnan létrehozott törvényhatóság első főispánja — a volt szolnoki polgármester nejének levelét a megyei törvényhatóság hivatala elé terjesztette. A levélből ügyirat lett, az ügyiratból bizottsági ügy, a bizottsági ügyből pedig — egy nem várt fordulattal — megyeháza-tervpályázat született. Hogy miként futhatta be ezt a kalandos utat Hubayné folyamodása, arról a levél tartalma, illetve az ügy sorsa árul el döntő részleteket. A kérvény ugyanis egy konkrét ajánlattételt tartalmazott, amelyben az asszony felajánlotta a család által birtokolt szolnoki emeletes házak egyikét, azzal a céllal, hogy a kiválasztott épületben — a szükséges átépítések révén — az új vármegyei törvényhatóság hivatalos épületét, Jász-Nagykun-Szolnok megye székházát alakítsák ki. A volt polgármester nejének levele és a háttérben zajló események Jász-NagykunSzolnok megye megalakulásával és a megyeháza építésével vannak elválaszthatatlan összefüggésben. E forrás közlése, keletkezésének és sorsának bemutatása lehetőséget kínál arra, hogy betekintést nyerjünk az új közigazgatási egység megalakulása és az újsütetű megye vadonatúj székházának megépítése mögött rejlő sajátos egyéni és közösségi érdekviszonyokba, a dualizmuskori megye- és várostörténet jellegzetességeibe. A kiválasztott forrás bemutatásának különös jelentőséget ad az a tény, hog}' a JászNagykun-Szolnok megyei megyeháza építésével, történetével kapcsolatban monografikus igényű feldolgozás mind a mai napig nem látott napvilágot.

1 2008-ban, az épület átadásának 130. évfordulóján fogalmazódott meg az a szándék, hogy az elmúlt 13 évtized történetét — város- és megyetörténeti, valamint közigazgatás-történeti és archontológiai kutatásokkal kiegészítve — a levéltári források segítségével rekonstruáljuk. Ennek első lépése a megyeháza építéstörténetének feldolgozása, s e forrásközlés, illetve a hozzá kapcsolódó rövid tanulmány ezekről az első eredményekről kíván számot adni. 1 A megyeháza történetével kapcsolatos közvetett források, feldolgozások közül kiemelhető munkák: SlPOS, 1878; SCHEFTSIK, 1935; SERESNÉ, 1975; PAPP, 1996. Levéltári Szemle, 59. (2009) 2. sz. 69-32.