Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - SZEMLE - STEVAN MACKOVIC Szabadka gyáripara és a gyártulajdonosok 1918-1941. Subotica, 2004. (APRÓ ERZSÉBET)

APRÓ ERZSÉBET SZABADKA GYÁRIPARA ÉS A GYÁRTULAJDONOSOK 1918-1941. STEVAN MACKOVIC: Industrija i industrijalci Subotice (1918-1941). Edicija: Posebna izdanja. Subotica, 2004. A magyar gazdaságtörténet írásban „közmondásosán" fontos gazdasági centrumnak számító Szabadkának már a 18. században gazdag kézműves ipara volt, a 19. század végére pedig a mezőgazdaságon alapuló gyáripara is jelentőssé vált.

1 A szabadkai Történelmi Levéltár különkiadásban másodikként megjelent kiadványa e gazdaságilag jelentős múltú település két világháború közötti gyáriparának történetét dolgozta fel, úgy, hogy az iparág fejlődésében meghatározó szerepet játszó személyeket és családokat is bemutatja. A maga nemében hiánypótló kiadvány, a szerző több mint egy évtizedes kutatómunkájának eredménye.

2 A 2004-ben Szabadkán megjelent monográfia szerb nyelven íródott, a bevezető tanulmány és a fejezetek rövid összefoglalói azonban — az egyes fejezetek után — magyar és német nyelven is olvashatók. (A német fordítást Matijevic Zolna, a magyar fordítást Mackovic Papp Márta készítette.) A kötetben feldolgozott korszak a Szerb—Horvát-Szlovén Királyság, illetve a Jugoszláv Királyság kora, a második világháborút követő államosításokig bezárólag. A két világháború közötti szabadkai gyáripar története azonban nem volt megírható anélkül, hogy a 19. század végére, a szabadkai gyáralapítások korára a szerző ne tekintett volna vissza. így az elkészült monográfia ismerete nem érdektelen a 19. század utolsó harmada iránt érdeklődő gazdaságtörténészek számára sem. Mackovic szakirodalmi ismerete, az irodalomjegyzék alapján, imponálóan széles körű, így a kötet eligazítást nyújthat a jugoszláv gazdaságtörténet iránt érdeklődőknek is. Szabadka gazdaságtörténetéről a Szabadka monográfiájának 2. kötetében a 19. század végén Iványi István írt.

3 Sokkal rosszabb volt azonban a szerző helyzete akkor, amikor a helyi történetírásra tekintett. A 20. században csak néhány munka foglalkozott a város történetével, olyan azonban a szerző értékelése szerint egy sem akadt, ami teljes körűen, tudományos érvekkel alátámasztva, a város múltját részletesen, módszeresen feldolgozta volna. Munkáját segítették azonban a Vajdaság gazdasági helyzetével foglalkozó olyan művek, mint Avramovic Teodor, Gacesa Nikola, Kosic Mirko, Mezei Stevan és Stanojlovic Aleksandar—Damjanovic Milan mukái.

4 A következő fél évszázadban a kutatások a téma egyes területeit érintették. Útikalauzok, a pénzintézetek és a kereskedők egyesületének 50 éves jubileumára megjelent kiad1 IVÁNYI ISTVÁN: Szabadka sz. kir. város monográfiája. Szabadka, 1892. II. kötet 218-244. 2 MACKOVIC, STEVAN történész, 1992-től a szabadkai Történelmi Levéltár levéltárosa, 2001-től igazgatója. Mintegy ötven tanulmánya, cikke jelent meg Újvidéken, Eszéken, de főleg Szabadkán, ahol több folyóiratban magyar nyelven is publikált. Az EX PANNÓNIA szerkesztője. 3 IVÁNYI ISTVÁN: Szabadka sz. kir. város monográfiája. Szabadka, 1892. II. kötet 218-244. o. Ipar és kereskedelem. - Pénzintézetek. 4 DR. INÉ. AVRAMOVIC TEODOR: Privreda Vojvodine od 1918-1929/30. godine s obzirom na stanje pre Prvog svetskog rata, Növi Sad, 1965.; DR NIKOLA GACESA: Privreda Vojvodine izmedju dva svetska rata. In.: Zbornik za istoriju Matice srpske br. 22. Növi Sad, 1980.; DR KOSIC MIRKO: Privreda Vojvodine и 1929. godini. Izdanje Trgovinske i zanatske komoré, Novi Sad, 1930.; Istorija bankarstva и Vojvodini. Novi Sad, 2001.; DR MEZEI STEVAN: Privredne ustanove i organizacije и Vojvodini izmedju dva svetska rata (1918—1941). Novi Sad, 1954.; STANOJLOVIC ALEKSANDAR-DAMJANOVIC MILAN: Industrija Vojvodine. Zagreb, 1924. 91